49540. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító lámpa gázizzófényhez

részéhez a (j) reflektor és légvezeték csatlakozik. A friss levegő bebocsátó nyílásainak mély elhelyezése következtében még az eddigi elrendezéseknél föllépő ama hátrány is kiküszöbölhető, hogy a lámpába vezetett friss levegő az égési termékek befolyása miatt nemcsak minőségében, hanem mennyiségében sem volt megfelelő. Amint már említettem, a (w) nyílásokon csak az égéshez szükséges szekundérlevegő hatol be. A primérlevegő az üvegbura alatt elhelyezett és oldalról jövő széláramlat ellen védett fémkupakon át áramlik az égőfejhez. Az elgázosító leírásánál megemlítettem, hogy az (a) elgázosító cső belsejében egy {b) szürőhüvely van. Ily szűrőhüvely alkalmazása különösen álló elrendezéseknél már ismeretes. Ezeket eddig kemény forrasszal zárták el, ami azonban nem célszerű. Ehelyett előnyösebb, ha a szűrőhüvelyt egy darabból húzzuk és azután amint a 2. ábrán látható, egy sárgarézből készült (bl) idomdarab gyűrűhornyába befogjuk és ebben a gyűrű megszűkítésével sajtó alkalmazása mellett rögzítjük. A (b) hüvelycsőnek egy darabból való készítése és kemény forrasz •elkerülése következtében a szűrőhüvelyék igen olcsón állíthatók elő úgy, hogy ha a kitöltő anyag eltömődött a hüvelyt újra tölteni nem kell, hanem egyszerűen új szürőhüvellyel lehet azt helyettesíteni. A hüvely anyagát húzni lehet és így sokkal kisebb falvastagság állítható elő és engedhető meg, tehát a szűrőhüvely sokkal könnyebben is melegíthető meg. Oly szűrőhüvelyeknél, amelyeket megtöltés után újra használunk, a kiégés veszélye miatt ily vékony falak nem volnának megengedhetőek. A szűrőhüvelyek előállításának új módja által azok nemcsak sokkal olcsóbbak lesznek és a lámpa egyszerűbben rendezhető be és használható, hanem a működési viszonyok is kedvezőbbek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elgázosítólámpa gázizzófényhez, azáltal jellemezve, hogy az elgázosítótól a fúvókához vezetett (n) cső a lángzó áltál fejlesztett hő közvetlen fölfogása céljából a lángzó fölött több menetben süvegalakúan van elrendezve, miáltal a gáz a fúvókából a magas hőfokra való túlhevítés folytán oly nagy sebességgel áramlik ki, hogy az égő mesterséges nyomás alkalmazása nélkül is zavartalanul működik. 2. Az 1. védett elgázosító lámpa foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a különben ismert módon a lángzó fölött harántirányban elhelyezett elgázosítón kívül a lángzó mellett egy, az elgázosítóhoz vezető hővezetőrúd van elrendezve. 3. Az 1. és 2. alatt védett elgázosító lámpa foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (o) hővezetőrúd, valamint az (n) fúvókacső a (p) fűtőberendezésen keresztül van vezetve. 4. Az 1—3. alatt védett elgázosítólámpa foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy megfelelő hosszú (a) fűtőcső alkalmazása következtében a lángzófejnek a fűtőberendezés fölött való elrendezése mellett az (f) fúvóka az alágyújtó berendezés alatt van elrendezve. 5. Az 1 — 4. alatt védett elgázosítólámpa foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fúvóka oly mélyen van elhelyezve, hogy a bura alsó negyedében foglal helyet. 6. Az 1—3. alatt védett elgázosítólámpa foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogya(p) alágyújtóberendezés körül elhelyezett (q) köpenynek az égővel ellenkező oldalán egy bizonyos magasságban a fűtőrudat körülvevő kupakszerű és az égő felől nyitott süvege van, miáltal a fűtőláng az (n) fúvókacső felé és a fúvókacső meneteiből képezett süveg alá terelődik. 7. Az 1., 4. és 5. alatt védett elgázosítólámpa foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a keverőcső és alángzófej szájnyílása között kürtszerű kapcsolat van, miáltal az így képezett lángzófej belsejében holt terek nem lépnek föl,