49523. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
- 10 — folytán a prizmák az említett fénysugarakra maximális eltérítő hatást gyakorolnak, jellemezve továbbá a két prizmának elforgatható foglalataiba bevésett léptékek által, melyek tíiindegyike az egyes prizmáknak adható legnagyobb elforgatás szögének megfelelő ívhoszszal bír, és melyek kőül az egyik az műszer segélyével megmérhető legnagyobb távolságnak megfelelő számmal a másik pedig az előbbi skála utolsó számjegyével megegyező számmal kezdődik, ahol is az egyes skálák kezdetükön ill. végükön jelekkel vannak ellátva, melyek egy, a műszer törzsében kiképezett, az egyes prizmák legnagyobb elforgatása ívének majdnem felével egyenlő hosszúságú nyíláson át megfigyelhetők és jellemezve végül egy prizma és egy, planparallel fölületekkel bíró üveglemez által, melyek egymásra merőleges helyzetben egy, a szemlencse tengelyével párhuzamos tengely körül elforgatható foglalatba vannak foglalva és ekként az egyik tárgylencsén át bejutó fénysugarak útjába hozhatók, ahol is a prizma beiktatása a pontnak látszó tárgyak megfigyelésének lehetővé tételére, az üveglemez beiktatása pedig arra szolgál, hogy a prizma kiiktatása esetében a tárgylencse gyújtóponttávolsága változatlan maradjon, vagy hogy a megfigyelés megkönynyítése céljából a képeknek magassági méretei megnöveltessenek. •6. Az 1. alatt igényelt távolságmérőnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy igazító szerkezet által, mely két, léptékkel ellátott négyszögletes alaplappal biró prizmából áll, ahol. is a tárgylencsék egyszeresen vagy totálisan reflektáló prizmáinak utolsó visszaverő fölülete az említett alaplapon bejutó sugarakat a műszer tengelyének irányában visszaverik és a négyszögletes alaplappal bíró prizmák a képeket egyenesre állító, prizmáknak két oldalán akként vannak elrendezve, hogy utolsó visszaverő fölületük a hozzátartozó távcső optikai terének azon részét foglalja le, melyet a képet egyenesre állító prizmacsoport két, egymást keresztező prizmái egyikének vagy másikának bebocsátó fölülete szabadon hagy és ahol továbbá a két négyszögletes prizmának alaplapja a tárgylencséktől oly távolságban fekszik, mely magával a gyújtóponttávolsággal egyenlő, minek folytán az említett alaplapokon bevésett léptékeknek képeit első sorban is maguknak a négyszögletes prizmáknak fölületei, azután pedig, miután azok a tárgylencséket az utóbbiak prizmáinak átfogó lapját és e prizmák bebocsátó fölületének beezüstözött részeit érték, sorban a képeket egyenesre állító prizmacsoport fölületei visszaverik, amikor is e képek a szemlencse optikai terében láthatókká válnak. Az 1. és 2. alatt igényelt távolságmérőnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a műszer törzsének meghajlítására vagy meggörbítésére szolgáló, két végével a műszer törzsére excentrikus fölerősített merev rúra ható csavar által, mely a műszer középső tokjának megfelelő, csavarmenetes nyílásában elforgatható, amikor is e csavar a rúdnak a középső részét a műszer törzsétől kisebb vagy nagyobb mértékben távolítja, miáltal a műszernek megfelelő szabályozását érjük el. (3 rajzlap melléklettol/ MLLAB »EBZV6N> IABJ.—*' OVOMCAJ*
