49523. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
sugár a (10) prizma fölületét a (87c) pontban fogja találni és végül a (37d) pontbari fog a (12) prizma kibocsátó fölületén át kijutni. Ekként elérjük azt, hogy a megfigyelt pontnak képe a szemlencse optikai terének fölső részében is láthatóvá válik. A távolság mérését ebben az esetben természetesen akként eszközöljük, hogy a megfigyelt pontnak két képét a szálkereszt függélyes részével födésbe hozzuk. Ha módunkban áll a magasság irányában megfelelő dimenzióval bíró tárgyat megfigyelni, ami mindenesetre előnyösebb, akkor, ha csak lehetséges, eltávolítjuk a (38) prizmát. Hogy továbbá elejét vegyük a (7) tárgylencse (1. ábra) gyújtóponttávolságának ezen esetben beállható megrövidülését, a (38) prizma (23. ábra) helyébe a planparallel fölületekkel bíró (39) üvegtestet (24. ábra) iktatjuk be. Ezen célból úgy & prizma, mint a (39) üvegtest, egymásra merőlegesen, a (40) foglalatba van foglalva, mely a szemlencse tengelyével párhuzamosan •elrendezett (41) csappal (25. ábra) van öszszekötve; ezen csap a (26) alaplemezre fölerősített (42) hüvelyben, a kívül elrendese't (43) gomb segélyével elforgathatóan van ágyazva. A (43) gomb segélyével akár a (38) prizmát (24. ábra), akár a (39) üvegtestett könnyű szerrel hozhatjuk a kívánt állásba. Világos, hogyha a plauparallel (39) üvegtestet az X—X tengelyre (23. ábra) pontosan merőleges állásba hozzuk, akkor a képek egyáltalában nem fognak eltorzulni. Ha ellenben a (39) üvegtestet az X—X tengelyhez képest csekély szög alatt hajló állásba hozzuk, akkor a (7) tárgylencse (1. ábra) által szolgáltatott kép függélyes irányban meg fog nyúlni. Ez a megnyúlás esetleg igen kedvezően hat, amennyiben megkönnyíti a tárgy megfigyelését, ha annak magassági mérete aránylag csekély. Ebben az esetben a (39) üvegtestnek (24. ábra) nem fogunk pontosan merőleges helyzetet, hanem csekély liajlást adui azáltal, hogy a (43) gombot elforgatjuk mindaddig, míg a kívánt hatást el nem érjük. Amint említtetett, a műszer foglalatának vagy tokjának sajátos alakot adunk, azt célszerűen fémből készítjük, nemkülönben a műszer optikai részéi számára megfelelő alakot választunk és az egészet a (4) burkolattal (1. ábra) vesszük körül; ennek ellenére a hőmérsékletváltozás a műszerre káros hatást gyakorol és pedig különösen azáltal, hogy az a műszer törzsének az X—X tengelyt tartalmazó vízszintes síkban beálló hajlítását okozza, minek folytán az (5, 6) prizmák egy, törő élükkel párhuzamos tengely körül elforognak. Az alább részletezendő igazító szerkezetnek már most éppen az a célja, hogy annak segélyével az (5, 6) prizmákat, melyek káros helyzetváltozást szenvedtek, abba az állásba lehessen visszahozni, melyet azok a léptékkészítés alkalmával foglaltak el. Ezen igazító szerkezet (28. ábra) lényegileg két kis négyszögletes (44, 45) prizmából áll, melyek egyik végükön rézsútosan és pedig 45° alatt le vannak metszve, mely lemetszett fölületek a (44a, 45a) reflexiófölületeket alkotják. A (44, 45) prizmák a (10, 11, 12) prizmacsoporthoz képest változatlan helyzetben és pedig a prizmacsoportnak két oldalán, szimmetrikusan vannak elrendezve úgy, hogy a (44a, 45a) fölületek a (10, 11) prizmáknak átfogó lapjaival párhuzamosan és a (7, 8) tárgylencséken (30. ábra) át bejutó fénysugárnyalábnak azon részében feküsznek, melyet a (10, 11) prizmáknak vagy csak a (11) prizmának szabad befogólapja nem fog föl. A (44, 45) prizmáknak alaplapján és pedig az alsó ill. fölső élhez közel a (44b, 45b) léptékek vannak bevésve, amint azt az egész (10, 11, 12, 44, 45) prizmacsoportot végnézetben föltüntető 29. ábra láttatja. Továbbá az (5) prizma bebocsátó fölületének fölső része (32. ábra) és a (6) prizma bebocsátó fölületének alsó része ezüstréteggel van bevonva (srafozottan föltüntetve), ami a leírt távcsöves készülék segélyével történő megfigyelést nem akadályozza, mert az (5, 6) prizmák bebocsátó fölületének a kép egyenesre állításához szükséges alsó ill. fölső része, mely a (10) ill. (11) prizmának
