49523. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

szabad részének középpontján megy át (14. ábra). A leírt elrendezés folytán a (10, 11) prizmák mindegyikének szabad befogóját a (7), ill. (8) tárgylencsén (1. ábra) át bejutó fénynyalábnak csak fele fogja érni. Ha már most egy tetszőleges tárgyat, pl. a 7. ábrában vázolt (13, 14) tárgyat megfigyeljük, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy ezen tárgynak megfordított képe, melyet a (7) lencse szolgáltat, de melyet az (5) prizma egyenesre állítva bocsát be, a (10) prizmának szabad beesési fölületén fog megjelenni (5. ábra). Ezen szabad fölületnek korlátolt magassága folytán azonban a (10) prizma a képnek csak fölső (13a) részét fogja fölfogni. Ez a képrész, mely sorban (13b, 13c, 13d)nél a (10) prizma átfogójára és a (12) prizma befogóira reflektáltatik, végül (13e)nél, egyenes állásban, a (12) prizmának fölső szabad kibocsátó fölületén jelenik meg. Hasonlóképpen a tárgynak a (8) lencse (1. ábra) által megfordított (de a (6) prizma segélyével egyenes állásban bebocsátott) képe a 6. ábrában föltüntetett módon a (11) prizmának szabad beesési fölületén fog megjelenni. Ezen fölület magassága és helyzete folytán azoban a (11) prizmaképnek csak egy részét, a jelen esetben alsó (14a) részét fogja tartalmazni. Ezen képrész, mely sorban (14b, 14c, 14d)-nél reflektáltatik, végül (14e)-nél, egyenes állásban jelenik meg a (12) prizma kibocsátó fölületének alsó szabad részén. Világos már most, hogy hacsak a két tárgylencse (1. ábra) segélyével előállított képek egy és ugyanazon gyújtópontsíkra és pedig a (9) szemlencsének a (9a) szálkeresztet (25. ábra) tartalmazó gyújtópontsíkját födő síkra jutnak, akkor a szemlencsének optikai terében (8. ábra) a (13, 14) tárgynak (7. ábra) (13e, 14e) képe (8. ábra) láthatóvá válik, a mikor is ezen kép pontosan állíttatott vissza, dacára annak, hogy a fölső (13e) részt az egyik, az alsó (14e) részt pedig a másik tárgylencse szolgáltatja. Megjegyzendő, hogy a (13e, 14e) kép pontos visszaállításának a szemlencse optikai terében való megfigyelhetése céljából előnyös a szemlencsén kívül az igen vékony, lamellákból vagy lemezekből ál!ó (15) válaszfalat (27. ábra) elrendezni és pedig akként, hogy az a szemlencse optikai tengelyén átmenő vízszintes síkban feküdjék és a szemlencsétől a (12) prizmának szabad kibocsátó fölületóig érjen, melyet ekként a válaszfal két pontosan egyenlő részre oszt. Megjegyzendő továbbá, hogy a két (lSe, 14e) képrész csak abban az esetben fog pontosan egységes képpé (8. ábra) egyesülni, ha az (5, 6) prizmáknak (1. ábra) egyszer s mindenkorra rögzített állása mellett, a megfigyelt tárgy bizonyos meghatározott távolságban van. Minden más távolság esetén a két tárgylencse segélyével előállított (13e, 14e) képrészek megszakított, össze nem függő képet alkotnak (9. ábra), vagyis ha a (13) képet a szálkeresztnek függélyes szálát födő helyzetbe hozzuk, akkor a (14e) képrész a másik képrésztől oly távolságban van, mely az (5, 6) prizmáknak (1. ábra) a távolságmérő alapvonalát képező, egymástól való távolságával egyenes, a megfigyelt tárgy távolságával azonban fordított arányban van. Ha már most a két (I3e, 14e) képrésznek (9. ábra) távolságát közvetlenül vagy közvetve megmérjük, akkor ebből a megfigyelt tárgy távolságára következtethetünk. Ezen távolságot az ily műszereknél tudvalevőleg akként szokás közvetlenül va?y közvetve megmérni, hogy a szemlencsének optikai terében észrevett megszakított képnek két részét mindaddig előállítjuk, míg a megfigyelt tárgynak megfelelő, egyetlen egységes képet nem kapunk. Ezt a találmány szerint szerkesztett műszernél v;ipy azáltal érjük el, hogy az (5, 6) prizmák (1. ábra) közül az egyiket előállítjuk, vagy azáltal, hogy az egyik vagy mindkét tárgylencséből kiinduló fénysugarak útjában oly szerkezeti elemeket rendezünk el, melyek magukat a fénysugarakat megfelelő módon eltéríteni képesek. A tárgy távolságát már most vagy az (5, 6) prizmák egyikének