49512. lajstromszámú szabadalom • Lóhereszóróval kombinált sorvetőgép

Megjeleni 1910. é\i augusztus lió 19-én MAGY. gg^ KIR SZABADALMI jHra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49512. szám. X/a. OSZTÁLY. Lóhereszóróval kombinált sorvetőgép. HORVÁTH ELEMÉR MEGYEI FŐJEGYZŐ KASSÁN. A bejelentés napja 1909 december hó 6-ika. Belterjes mezőgazdaságban a föld termőképességének minél jobb, de emellett racionális kihasználása céljából tavaszi kalászos növények, úgynevezett védnövény közé lóherét is szoktak szórni, miért is az említett gabonanemet vetőgépre lóhereszóró készüléket is szerelnek. Ezen egyesített szóró- és vetőgépek azonban avval a nagy hátránynyal bírnak, hogy míg a védnövény magjai egymásól egyenlő távolságra eső sorokba kerülnek, addig a lóheremagok — melyeknek tulajdonképpen két kalászos növénysor közé kellene jutniok — helyes vezetéséről gondoskodás nem történik. A magasan elrendezett lóhere szóró szekrényből minden vezetés nélkül kihulló magvat a szél meszszire elfújja, a vetőgép rázása szabálytalanul hullatja. Az ily szabálytalan vetésnek már most természetes következménye, hogy egy-egy helyre a megengedettnél több mag kerül, a szomszédos helyek ellenben bevetetlenül maradnak úgy, hogy az előbb említett helyen úgy a védnövény, mint a lóhere csenevész lesz, utóbbi hely pedig kihasználatlanul marad. A vetőszekrény mögött elrendezett lóhereszóró azonkívül még a legcsendesebb időben is csak részben szórja el a lóheremagot úgy. hogy a vetett mag már a vetés l alkalmával be legyen kellően takarva. A lóheremag nagy része a vetőgép csoroszlyái mögött jut a földre, részben pedig a csoroszlyákba hull, minek folytán nemcsak a betakarás tökéletlen, hanem a magok is különböző mélységre kerülnek a földbe és így a növényzet kikelése, fejlődése egyenetlen lesz. További hátránya az edőigi berendezésnek, hogy a lóhereszóró-szerkezet csupán a kalászos-magot vető szerkezettel együttesen hozható működésbe, illetőleg csak avval együttesen helyezhető munkán kívül. Ennek folytán vetés alá kerülő egyik-másik táblának lóherével való részleges bevetése lehetetlen. Szokásban van azonkívül az az eljárás is, hogy a lóherevetőmagot a kalászos vetőmag közé keverik. Ennek az eljárásnak azonban sok hátránya van. így a keverés egyenletes nem lehet, mert a kalászos mag alakra, nagyságra, súlyra különbözik a lóheremagtól. De ha sikerülne is ezt a keverést egyenletesen keresztülvinni, akkor is a vetőszekrény folytonos rázkódása ezt azonnal megbolygatja. Minthogy továbbá a lóheremag is a vetőcsoroszlyákon át jut a földbe, a lóheremag a talajnak tulajdonképen a kalászos számára való részébe vető-