49433. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több tipussorral ellátott tipustartókkal bíró írógépek tipuscsoportjainak átkapcsolására

tartható meg; a rúgó a gépállvány egy szilárd része és az átkapcsoló tengelytől hátianyúló (24, 25) karok egyikének meghosszabbítása között vau elrendezve. Esetleg az egyrészt a (62) csavarok segélyével a gépállványra, másrészt a (63) hüvelyre erősített (61) kiegyenlítő rúgót is alkalmazhatjuk (3. ábra); a hüvely az átkapcsoló tengelyen sugárirányban beállíthatóan lehet elrendezve, minek megfelelően a rúgó feszítőerejét szabályozhatjuk. A berendezés működése a következő: Ha az ellentámaszfölület kocsija rendes középhelyzetét foglalja el, melyben a (40, 41) csigák az alaktárcsák vezetékeinek az átkapcsoló tengely (34) mértani tengelyével összeeső nyugaszaiban fekszenek a (37, 38) emelők (42, 43) csigái a külső (35, 36) görbe fölületeket érintik és az alaktárcsákat középső helyzetükben pontosan rögzítik. Az átkapcsoló emelők egyikének lenyomása folytán a (37), illétve (38) segédemelő a vezető csigák egyikét arra kényszeríti, hogy pályáját befusBa, minek folytán az alaktárcsák kilengettetnek és az ellentámaszfölület az átkapcsoló tengely lengő mozgása folytán eltolatik. Az eltolás iránya természetesen attól függ, ha az átkapcsolás eszközlése céljából melyik emelőt szorítottuk le. Ha a vezető csiga az alaktárcsa kivágásában az alaktárcsa végéhez közel fekvő nyugaszt érte el, az ellentámaszfölület azon helyzetbe jut, amelyben a fölső vagy alsó tipussor nyomtatását veheti föl és a vezető csigának a két irány egyikében való csekély elmozdulása az ellentámaszfölület elmozdulását nem vonja maga után. Ezen átkapcsolás alatt a külső görbe fölületekre támaszkodó reteszelő csigák pályájukon kívül mozognak, amint azt az 5. •-, és 6. ábrán láthatjuk, ahol a csigáknak az alaktárcsákkal szemben elfoglalt azon helyzete látható, mely a kocsi két eltolt helyzetének felel meg. Megjegyezzük, hogy nyugaszok alatt az alaktárcsákban elrendezett kivágás azon ívalakú részét értettük, melynek középpontja a segédemelők egyikének sugarába esik. A nyugaszok úgy vannak méretezve, hogy a csigáknak a nyugaszokban való csekély elmozdulása az alaktárcsák mozgását nem vonják maguk után. A 7. ábrán látható sémás rajzon az egyik segédemelő középvonala és azon helyzetek láthatók, melyeket a különböző vezetőcsigák az ellentámaszfölület rendes és egyik eltolt helyzetében elfoglalnak. A kihúzott vonallal az egyik alaktárcsa pályáját a 4. ábrának megfelelő rendes helyzetében jeleztük, míg a poniozott vonal az alaktárcsát átkapcsolt helyzetében tünteti föl (5* ábra). A (64, 65) pontok az alaktárcsának az átkapcsoló tengely mértani tengelyébe eső nyugaszait mutatja, a (66, 67) pontok pedig azon nyugaszobat mutatják, melyeket az alaktárcsa kivágásában mozgó csiga akkor foglal el, ha a kocsi eltolt helyzetébe jutott. A (45, 46) átkapcsoló emelők alsó helyzetükben az (55) ütköző által, fölső helyzetükben az (56) ütköző által akasztatnak meg (2. ábra). Az (50, 51) rugók, melyek az átkapcsoló emelőket rendes helyzetükbe hozzák vissza, a (37, 38) segédemelőket is eredeti helyzetükbe mozgatják, melyben a (40, 41) csigák az alaktárcsák kivágásának az átkapcsoló tengely lengési tengelyével összeeső részében helyezkednek el. A berendezés egyensúlyát biztosító (60) kiegyenlítő rúgó a kocsi leszorítása után annak rendes középső helyzetébe való visszajuttatását is elősegíti. A 9., 10. és 11. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (45, 46) átkapcsoló emelők a vezető csigák útján közvetlenül vannak az átkapcsoló tengely (28) nyúlványában ágyazott (30, 31) alaktárcsákkal összekötve. A (30, 31) alaktárcsák ezen foganatosítási alaknál a nyúlványban szintén állíthatóan vannak ágyazva; a beállítást a (68) állítócsavarok segélyével eszközöljük,, míg a beállított alaktárcsák helyzetben tartására a (70, 71) rögzítő csavarok szolgálnak. A (30. 31) alaktárcsák az első foganatosítási alaknak megfelelő módon szintén nyugaszokkal bíró kivágásokkal vannak ellátva; a nyugaszok egy része az átkap-J csoló tengely lengési tengelyével esik ösz-