49425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lebegő anyagoknak szennyvizekből való kiválasztására

— 2 — lak beépítése által is létesíthetjük, melyek a vízbeáramlási helyhez koncentrikusan vannak elrendezve. Ezen fékező falak egyszersmind tapadó f ölületeket képeznek, melyeken a lebegő anyagok, különösen a zsiradékok, összegyűlhetnek és fölemelkedhetnek. A hordalékoknak a lebegő anyagoktól megfosztott szennyvizekkel együtt való elvezetésére szolgáló áramlást azáltal hozzuk létre, hogy a lebegő réteget tartó nyugvó folyadék sztatikai nyomása a keresztmetszetnek jelentékeny szűkítése által áramlási energiává alakíttatik. át. A mellékelt rajzon a találmányi gondolat megvalósítására szolgáló berendezés példakép vett kivitele van föltüntetve. Az 1. ábra hosszmetszet, és a 2. ábra fölülnézet. A lebegő anyagok a lefelé tölcséralakban erősen szűkülő (a) tartály fölső részében választatnak le. A szennyvizek a nyilak irányában a végén fölfelé görbített (b) csatornán keresztül az (a) edénybe központosán vezettetnek be. Az (a) tartály fölső része hengeralakban van kiképezve és több koncentrikus (f) fallal van ellátva. Ezen falak hossza a középtől kezdve kifelé nagyobbodik úgy, hogy minden rákövetkező fal alsó éle a szomszédos belső falnál mélyebben fekszik. Azonkívül az (f) falak alsó végei vízszintesen befelé irányulió (1) karimákkal vannak ellátva, hogy az (f) falakon összegyülemlő zsiradékrészecskék stb. biztosan a falvégek alatt lévő áramlás hatáskörén kívül tartassanak. A belső gyűrűalakú (fl) fal nem hat a lebegő anyagok számára tulajdonképeni gyűjtőtér gyanánt, minthogy még igen erőteljes; a belső (fl) fal esetleg lyukasztott is lehet. A szennyvizek és hordalékok elvezetésére lefelé bővülő (m) kúp szolgál, melynek alsó éle a kúpalakban szűkülő (n) csatornához csatlakozik, mely a keresztmetszetnek az erőteljes áramlás létesítéséhez szükséges szűkítését létesíti. Az (a) ]tartály alsó (h) átáramlási csőtoldatához két fölfelé (i, k) csővezeték van kapcsolva. A (k) csővezeték a hordalékokat magával ragadó szennyvizek elvezetésére való; ezen vezeték fölső végének nem szabad a (b) bevezető csatornánál magasabban feküdnie. A másik (i) vezeték főkép tisztításra szolgál és tisztítóberendezés alkalmazásával a (k) vezeték esetleges eldugulását megakadályozza; az (i) tisztító csővezeték fölső végének a (b) bevezető csatornánál magasabban kell feküdnie. Az (i) csővezeték elrendezése által a (h) csőtoldat alatt külön elzáró szerv, valamint az ezen utóbbi hozzáférhetővé tételére való külön akna beépítéjse is fölöslegessé válik. * SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás lebegőanyagoknak szennyvizekből való kiválasztására, melynél az úszóréteg képezése céljából a vízáramlás nagymértékű keresztmetszetbővítés által lassíttatik, azáltal jellemezve, hogy az alásülyedő anyagok számára oly erős áramlást létesítünk, hogy ezen áramlás a hordalékokat magával ragadja. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a hordalékok elvezetésére szükséges áramlást a keresztmetszet szűkítése által létesítjük, ami által az úszóréteget kiválasztó fékezett folyadékmennyiség sztatikai nyomását áramlási energiává alakítjuk át. 3. Berendezés az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítására, azáltal jellemezve, hogy a lefelé tölcséralakban szűkülő (a) tartályba a központosán vezetett (b) csatorna célszerűen fölfelé torkol, mimellett ezen csatorna kiömlési végéből a lefelé kúpalakban bővülő (m) eltérítő fölület az áramló vizet és a hordalékokat a gyűrűalakú (n) csatornába vezeti, melyet az (a) edény tölcsérszerű falai és azon fölületek képeznek, melyek az (m) eltérítő felületét lefelé kúpalakban elzárják. 4. A 3. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a rézsútosan fölfelé nyúló és a (b) csa-