49403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldható keményítőnek persók segélyével való előállítására

Megjelent 19ÍO. évi augusztus hó 4-én MAGY SZABADALMI SZABADALMILEIRA 49408. szám, I v/g. OSZTÁLY Eljárás oldható keményítőnek persók segélyével való előállítására. FLICK EMIL VEGYÉSZ KÖLNBEN. A bejelentés napja 1909 december hó 18-ika. Az oldható keményítőt az iparban sokra becsülik azon tulajdonságánál fogva, hogy meleg vízzel tiszta, ragasztó erővel biró és igen tartós oldatot ad, minek következtében dextrin, kazein, zselatin, gumi, enyv stb. helyett sokféleképen alkalpazható. Oldható keményítőt eddig úgy állítottak elő, hogy közönséges burgonyakeményítőt klórral, permanganátokkal vagy hydrogénperoxyddal hoztak össze, azonban a fölsorolt szereknek az a nagy hátrányuk van, hogy a keményítő fehér színét többé-kevépbbé sárgává, sőt szürkévé is változtatják. Legújabban a közönséges keményítőnek oldható keményítővé való átalakítására persókat is alkalmaztak ugyan, de ettől ismét eltértek, mert a perszulfáttal való oxydár lás által teljesen egyenlőtlen keményítőkészítményt kaptak, mely forró vízben csak tökéletlenül oldódott. Ugyanis ha a persókat (perborátot, perszulfátot, perkarbonátot és effélét) hideg vízben lebegő állapotban lévő keményítővel hozták össze, akkor a persók aktiv oxygénjüket igen gyorsan leadták és ha a reakciót erőteljes kavarás mellett végezték is, a keményítő sohasem alakult át teljesen oldható termékké, még ha a persókat olyan fölöslegben alkalmazták is, amilyen a gyakorlat követelményeinek meg nem felel. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy az aktiv oxygénnek egy része fölhasználatlanul veszendőbe megy, amit arról is fölismerhetünk, hogy a persóknak a keményítőt tartalmazó vízbe való vezetése alkalmával pezsgés, vagyis gázfejlődés lép föl. Kísérletek tétettek arra nézve, hogy a persók fölbomlása lassabban és szabályosabban menjen végbe és ennek folytán a bennük lévő összes oxygén hatást fejtsen ki a keményítőre oly célból, hogy a közönséges keményítő oldható keményítővé alakuljon át. Kitűnt ezen kísérletekből, hogy ha a keményítőt lebegő állapotban tartalmazó folyadékhoz bizonyos anyagokat adunk, akkor a persók hozzáadásakor az oxygén fölszabadulását szabályozhatjuk anélkül, hogy az illető anyagok maguk bármilyen változást is szenvednének. Itt tehát bizonyos fölületi vagy kontaktushatás lép föl. Ilyen szabályozó pótanyagok gyanánt főként az aluminiumhexaklorid és a vashexaklorid bizonyultak alkalmasoknak és ezek közül is az első jobb hatásúnak látszik, mint a második. A gyakorlatban az eljárást úgy hajtjuk végre, hogy közönséges keményítőt vízzel egyenletes tejjé keverünk össze és ebben