49380. lajstromszámú szabadalom • Fogó fához, kőhöz és egyebekhez

Megjelent 1910. évi julius hó 3

9-én. MAGY, ^ KIR. SZABADALMI jffi® HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49380. szám. XVl/a. OSZTÁLY. Fogó fához, kőhöz és egyebekhez. PICHLER MIHÁLY ASZTALOS GYŐRÖTT. A bejelentés napja 1909 november hó 9-ike. Építkezéseknél, kövezéseknél és hasonló munkálatoknál dolgozó munkások gyakran érzik hiányát annak, hogy az egyes fölemelendő súlyosabb fadarabokat, kődarabokat, jég-darabokat, vagy más tárgyakat közvetlenül kezükkel kénytelenek megfogni és fölemelni. Ugyanis ezáltal igen sok sérülésnek vannak kitéve. A fából szálka mehet a kezükbe, az éles kő megsérti bőrüket, a hideg jég pedig megdermeszti kezüket; ehhez járul még, hogy midőn ilyen súlyosabb tárgyat a földre, vagy bárhova letesznek, úgy nem tudván ezt a kellő lassúsággal végezni és ujjaikat idejekorán a föld és tárgy közül kivonni, azokat megütik, becsípik és esetleg el is roncsolják. Építkezéseknél, midőn súlyosabb tárgyakat a gerendázat mellett csiga és kötél segélyével emelnek a magasba, úgy a kint függő tárgy behúzása szabad kézzel mindig azon veszély mellett történik, hogy maga a munkás az állványzatról (kibukik. Jelen találmány tárgya olyan fogó, mely ezen fönt említett hátrányokat mind kiküszöböli és ezáltal a munkát, megkönnyíti, meggyorsítja és a munkás testi épségét fölöslegesen nem veszélyezteti; amellett olyan egyszerű és aránylag olcsó, hogy beszerzése mindenkinek ajánlatos. Mellékelt rajzon látható jelen találmány néhány példaképem kiviteli alakja: 1. ábra fogót tüntet föl, mely kiváltképen fatörzsek emelésére alkalmas, 2. ábra kevésbbé domború tárgyak megfogására szolgáló fogót, 3. ábra lapos tárgyakhoz, különösen deszkákhoz alkalmas fogót, 4. ábra nagyobb tárgyak megfogására szolgáló fogót két nézetben, 5. ábra végül a fogónyélfejnek jnásik kiviteli alakját tünteti föl, két nézetben. A találmány lényegében áll két egymáshoz (c) csappal elforgathatóan erősített (a, b) szárból, melyek a mindenkori célnak megfelelően, többé vagy kevésbbé erős görbülettel bírnak, miként 1—3. ábrákon látható. Szabad (a', b') végükön ki vannak élesítve úgy, hogy a megfogott tárgyba ezen élek esetleg be is hatolnak. Az összekötő csapon túl lévő rövidebb szármeghosszabbítás végén (d, e) fogófülként van kiképezve, mely a fogó kezelését igen megkönnyíti. A fogófül helyett különösen nagyobb fogóknál a fogantyú külön, esetleg fából készült (d') darab lehet, mely a csavarorsó szerűen kiképezett, a fogószárvéghez (i) csavaranyával vagy más hasonló módon erősíthető, miként 5. ábrán látható.