49378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy a bőrcsont- és porcellánenyvet helyettesítő pótanyag előállítására

Megjelent 1910. évi julius hó 39-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI jBH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49878. szám. XI/d. OSZTÁLY. Eljárás egy, a bőr-, csont- és porcenyvet helyettesítő pótanyag előállítására. LEHMANN FEODOR KERESKEDŐ BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 november hó 22-ike. Jelen találmány tárgya oly eljárás, mely egy, a bőr-, csont- és porcenyvet helyettesítő pótanyagnak tengeri tobozból, agaragarbói vagy egyéb tengeri algákból való előállítására szolgál. A találmány azon a megfigyelésen alap^ szik, hogy ha valamely ragasztó anyaggal, pl. dextrinnel vagy valamely cserző anyaggal, például csersavval kapcsolatban, egy gyönge sav hat a toboz kocsonya anyagára, akkor egy olyan masszát kapunk, mely ragasztóképesség tekintetében a legjobb asztalosenyvvel vetekedik. Ezt a masszát következőképen állíthatjuk elő: . Megfelelő mennyiségű vízbe, melyhez egy kevés timsót vagy más duzzasztó anyagot adunk, 500 g. tengeri tobozt, vagy más tengeri algát teszünk, megvárjuk, míg az megduzzad s akkor a vizet leöntjük róla. Ezt a nfasszát ezután addig főzzük, míg teljesen föl nem oldódik s akkor leszűrjük. Most 10 g. 50°/o-os ecetsavat és 20 g. dextrint, illetve 20 g. csersavat adunk a leszűrt termékhez s miután az teljesen föloldódott, ugyanazt az eljárást folytatjuk, mint a csontenyv előállításánál, t. i. hosszabb ideig melegítjük. Hogy a termék ne legyen nagyon rideg s hőmérsékletváltozásoknál a bemázolt fölületről le ne pattogjon, egy kevés glicerint vagy glukózét adunk hozzá. Mi,nt a csontból, bőrből vagy porcbiól készült állati epyveket, úgy a jelen találmány tárgyát képező anyagot is fák stb. összeragasztására föl lehet használni. így pl. az újdonság tárgyát képező kocsonyás masszát lehet alkalmazni a szobrászatnál, továbbá betűnyomó hengerek és hektografmasszák előállítására. Az eljárásnak egy másik kivitele úgy történik, hogy a fölhasználandó tengeri algákat megszárítva, porrá törjük s aztán ezt a port úgy kezeljük, mint a toboz kocsonyás anyagát az előbbi eljárásnál, anélkül azonban, hogy a növény sejtanyagát szűrés által elválasztanánk a benne lévő kolloid anyagoktól, miáltal az egész növényt kihasználjuk az , enyvkészítés céljaira. A tengeri toboznak enyvkészítés céljából való fölhasználása és ezen nyersanyag földolgozása abban különbözik az ezideig ismert eljárásoktól, hogy a toboz kocsoj nyás anyagát szétbontás céljából nem tesz-i szük ki különféle vegyiszerek, pl. savak és lúgok hatásának, mikor is tudvalevőleg egy olyan terméket nyerünk, mely hideg