49360. lajstromszámú szabadalom • Gáztartó és eljárás gáznak gáztartókba való bevezetésére
Megjelent 19JLO. évi julius hó 25-én. MAGY. KIR. Hsa SZABADALMI lllÍl HIVATAL SZABADALMILEIRAS 49360. szám. Ti/gr. OSZTÁLY. Gáztartó és eljárás gáznak gáztartókba való bevezetésére. OFENBAU G. M. B. H. CÉG MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1909 november hó 2-ika. Elsőbbsége 1908 december hó 7-ike. A használatos gáztartóknál a gáz bevezetése és elvezetése oly csöveken át történik, melyek a gáztartóban szorosan a víz fölszíne fölött torkolnak. Vízgáznak a világítógázhoz való keverése, vagy vízgőznek a desztilláció alatt vagy végén a retortákba vagy kamrákba vpJó bevezetése alkalmával a gáztartókba a rendes világítógáznál nagyobb fajsúlyú gáz vezettetik be. A nehéz és csekélyebb fütőképességű gáz a tartály fenekén marad és a többi gázzal való keveredés nélkül jut az elosztócsőhálózatba, miáltal a gáz összetétele erősen ingadozik. Hogy már most lehetőleg egyenletes összetételű gázt kapjunk, a találmány szerint a gáztartóba áramló gázt megfelelő készülékek segélyével arra kényszerítjük, hogy a gáztartó harangjának tetejéig emelkedjen, ahonnan a gáztartó fenekére sülyed, miközben a már a tartóban lévő gázzal bensőleg keveredik. A mellékelt rajzban a találmánybeli eljárás végrehajtására szolgáló készülék három különféle foganatosítási alakja van föl tüntetve, és pedig az 1—3. ábrabeli foganatosítási alakoknál a gáz bevezetése teleszkopszerűen egymásban eltolható csöveken át történik. 1. ábra egyszerű haranggal bíró gáztartó függélyes metszete. 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti vízszintes metszete, 3. ábra pedig két egymásban teleszkopszerűen eltolható harangból álló gáztartály függélyes metszete. 4. ábra oly foganatosítási alak függélyes metszetét mutatja, amelynél az említett hatást a gáznak egy válaszfal fölött való. átvezetése által érjük el. Az 1. és 2. ábrabeli foganatosítási alaknál a (b) gáztartó harang (a) tetején (1. ábra) és pedig ennek közepén támcsavarok vagy hasonlók segélyével a lefelé nyúló (d) cső van megerősítve. Ez egyrészről valamivel az (a) tető alatt és másrészről az (e) bevezetőcső torkolata alatt végződik, olyként, hogy az (e) bevezetőcső a (d) csövön belül fekszik. A (d) cső a haranggal együtt emelkedik és sülyed, miközben az (e) csövön föl- és lecsúszik; ezáltal a beáramló gáz**' arra kényszeríttetik, hogy mindenkor a harang tetejéig emelkedjék. Nehogy az így bevezetett gáz mindjárt a cső mellett sülyedjen le, miáltal az elérni kívánt célt vagyis a bevezetett gáznak a tartóban lévő gázzal való keveredését csak tökéletlenül ér-