49336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniáknak a levegő nitrogénjéből való előállítására levegőnek és vízgőznek fölhevített tőzegen való átvezetése útján

w, Megjelent 1910. évi juIius h6 25-én. MAGY. ^ IvIR. SZABADALMI vEBsí HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49836. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás ammóniának a levegő nitrogénjéből való előállítására levegőnek és vízgőznek fölhevített tőzegen való átvezetése útján. JONES JOHN GREGORY ÉS SUAREZ PEDRO KERESKEDŐK LONDONBAN. A bejelentés napja 1909 november hó 10-ike. Tudvalevőleg a levegőnek és vízgőznek fölhevített tőzegen való átvezetése által ammóniát lehet kapni, amikor is, ha a levegő és vízgőz keverékének hőmérséke 500° C-nál nem magasabb, a levegő nitrogénje az ammónia képezéséhez szintén hozzájárul. Ha a levegő és vízgőz 500° C hőmérsék alatt hat a tőzegre, akkor a tőzeg nedvesen oxydálódik minden tűzjelenség nélkül és a retortából kilépő gázok, miután a kátránytól, ecetsavtól, ammóniától stb. megszabadíttattak, a reakció helyes vezetése mellett lényegileg szénsavból, nitrogénből (fölös levegőből) és fölös vízgőzből állnak. Éghető gázoknak, mint pl. szénoxydnak és hidrogénnak csak egész csekély mennyiségekben szabad jelen lenniök a kilépő gázokban. Régibb szabadalmi leírásokban, melyek fölhevített tőzegnek levegő és vízgőz keverékével való kezelését ismertetik, határozottan meg van mondva, hogy a reakció hőmérsékének szűk határok között való tartása a legnagyobb fontossággal bír. Mivel a reakció exotermikus, vagyis hő szabadul föl, ez nem valami egyszerű dolog és a fölhasználandó vízgőz, illetve finoman elosztott víz mennyiségét igen pontosan kell szabályoznunk, hogy a tőzegnek izzásra való hajlandóságát ellensúlyozhassuk. Másfelől pedig gazdasági okokból arra vagyunk kényszorítve, hogy meglehetősen nedves tőzeget alkalmazzunk, minek következtében a kilépő gázok jelentékeny mennyiségű vízgőzt tartalmaznak. ' Jelen találmány célja abban áll, hogy a reakció végrehajtására szükséges nagymérvű gőzfogyasztás teljesen vagy nagy részben megtakarítható legyen, ami oly módon történik, hogy a kilépő gázok egy része ismét a retortába vezettetik vissza, és pedig a reakció zónája alatt. A gázok itt levegővel keverednek és a tapasztalás mutatta, hogy ily módon nemcsak igen jelentékeny gőzmegtakarítást érhetünk el, hanem a reakció hőmérsékét is biztosabban szabályozhatjuk, mint más körülmények között. Ezen előre nem látott jelenség okai még nincsenek teljes biztonsággal földerítve. A találmány szerinti eljárást úgy hajtjuk végre, hogy az utolsó tisztítóból vagy savtoronyból kilépő, tehát kátránytól, ammóniától, ecetsavtól stb. mentes forró gázokat, alkalmas csővezeték segélyével Root-féle fúvógépbe vagy más ventilátorba vezetjük