49326. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előadandó daraboknak két vagy több készülék, pl. képvetítő és beszélőkészülékek segélyével való bemutatására
Megjelent 191Q. évi julius hó 35-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 49326. szám, IX/h. OSZTÁLY. Berendezés előadandó daraboknak két vagy több készülék, pl. képvetítő és beszélőkészülék segélyével való bemutatására. THORMEYER FRANZ EWALD KERESKEDŐ HAiMBURGBAN. A bejelentés napja 1909 március hó 4-ike. Elsőbbsége 1909 február hó 4-ike. Az úgynevezett beszélő élőképek bemutatására oly berendezések használatát kísérelték meg, melyeknél az egymás mellett fekvő készülékek egymással össze voltak kapcsolva és motorral vagy kézzel hajtattak. Mivel a kinematográfnak a vetítő fölülettől mindig nagyobb távolságban kell felállítva lennie, ennélfogva átvetítés esetén, vagyis midőn a vetítővászon a hallgatóság és a beszélőkészülék között foglal helyet, a beszélőkészülék előadását alig lehet megérteni, mivel a vászon hangtompitólag hat, míg rávetítés eBetén az előadás a hallgatóság háta mögött hangzott föl, ami a bemutatás hatását szintén csökkentette. A különböző jeleneteknek a természethez hű bemutatása azonban megköveteli, hogy a beszéd, ének, stb. minden körülmények között a kép felől hangozzék. Ennélfogva a készülékeket elkülönítve és pedig rendszerint 15—60 m. távolságban kell felállítani egymástól. Ha a széthelyezett készülékeket két különálló, azonban egymással szinkronizmusba hozott és elektromosan összekötött, tehát egymástól függő motor hajtotta, akkor a két készülék járásában nem léphetnek ugyan föl külömbségek, de ha pld. a gramofon tűje az egyik görbületből a másikba lép át, akkor a két készülék között állandó fáziskülönbség jön létre; mely nehezen küszöbölhető ki. Oly készülékeknél, melyeknél az egyik a másiknak áramelosztó szerkezetét kormányozta, a kormánymű fázisának eltolására külön berendezéseket iktattak be. A kinematográf, illetve a hajtómotor járását úgy a fázisbeli, mint a sebességi hibákra vonatkozólag is csak akkor tudták ellenőrizni és szabályozni, midőn a készülékek hajtását egymástól függetlenné tették és a közöttük lévő távolságok elektromos távjelző segélyével, mely hallható vagy látható jeleket adott, oly módon, hidalták át, hogy ezen jelzőkészülék a beszélő készülék járását mindig mutatta. Azonban itt a kinematográfnál nem felel meg a közvetlen hajtás, mely a beszélő készüléknél jól alkalmazható. Ha a kinematográfot elektromotor segégélyével hajtották, akkor az a hátrány mutatkozott, hogy a mótor a vezetékhálózatban elkerülhetetlen feszültségingadozások következtében majd gyorsabban, majd pedig lassabban forgott és így a beszélő-