49324. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás egytengelyű járművekhez

— 2 — rül való elfordulást tesz lehetővé, azonfö­lül pedig a jármű hossztengelye frányá­ban lévő tengely körül történő elfordu­lást is. A találmány szerint a keréktengellyel párhuzamos forgási tengely rugók hatása alatt áll, melyek a kapcsolásfeleket állan­dóan normális helyzetükben tartani törek­szenek. Az ábrázolt foganatosítási alaknál e cél­ból a keresztcsukló vízszintes (6) csap­szöge mindkét oldalon meg van hosszab­bítva. Ezen meghosszabbításokon vannak a (7, 8) spirálrugók alkalmazva, melyek akként hatnak az (1) kapcsolásfélre, ill. úgy vannak a (6) csapszöggel összekötve, hogy különböző irányú forgást idézzenek elő. A megrajzolt foganatosítási alaknál a (7, 8) spirálrugók mindkét végükön horog­szerűen hajlítottak és egyrészt az (1) kap­csolásfél villájának (9) üregébe, másrészt a (11) hüvelyek (10) üregeibe nyúlnak, mely hüvelyek a (6) csapszögön elmozdíthatla­nul meg vannak erősítve. Mindkét (11) hüvelynek fogai, illetve hornyai vannak, melyekbe egy (12) kupak megfelelő fogai, illetve hornyai fogódza­nak. Ezen hüvely a (6) csapszög négyélű végén csavar vagy hasonló rész segélyével van fölerősítve. Ezáltal a (11) hüvely nem szándékolt elfordítása megakadályoztatik, ellenben a (12) kupak levétele után a (11) hüvelyei­fordítása a rugók megfeszítése céljából •lehetséges. jEíogy a (7, 18) rugók a (6) csapszögön ne súrlódjanak és ne kopjanak, „a csapszögre lágyabb anyagból (17) hüvelyek húzhatók. Miután a (7, 8) rugók egyik végükkel a kapcsolás (6) csapszögébe, másik végükkel a csapszög ágyát alkotó (1) kapcsolásfélbe fogódzanak, a két egymással kapcsolt jármű a keréktengelyeik körül csak a ru­gók megfeszítésével fordulhatnak el. Ha ugyanis a kapcsolt járművek egyike -vagy másika a keréktengely körül az egyik, vagy másik irányban elfordul, a kapcsolásfelek természetesen megemelked­nek vagy lesülyednek és ennek következ­tében a (6) csapszög elfordul. Ezen elfordulás következtében a (7, $) rugók megfeszülnek és a kapcsolt jármű­veket eredeti helyzetükbe visszaállítják. Az elülső jármű (18) rúdja tehát meg1 ­emelt helyzetében marad és így a nyomás, melyet a rúd az előfogatra gyakorol, majdnem teljesen elenyészik. Megejtett kí­sérletek bizonyítják, hogy ezen nyomás a legkedvezőtlenebb esetben sem haladja túl az 1 kg.-ot. Ha a kapcsolt járművek a függélyes(5) csapszög körül 90°-nyira elfordulnak, a (7, 8) rugók a (2) kapcsolásfél villájába jut­nak és működésen kívül kerülnek. Ha a (7, 8) rugók ezen állásánál a jár­művek egyike elfordul az egyik (1) vagy másik (2) kapcsolásfél vízszintes hosszten­gelye, tehát a jármű hossztengelye körül, ennek következtében az ott elhelyezett (3, 4) rugók is megfeszülnek és a jármű­veket eredeti helyzetükbe visszaállítani tö­rekszenek, vagyis a rudat a járművek ezen állásánál, melynél a (7, 8) rugók nem mű­ködnek, a (3, 4) rugók egyensúlyozzák. A találmány tárgyának további kiképe­zése gyanánt az (1, 2) kapcsolásfelek úgy köthetők egymással össze, hogy a kapcso­lásfelek elfordulása a keréktengellyel pár­huzamos tengely körül [jelen esetben a (6) csapszí'g körül] lehetetlen legyen. Ekkor a (7, 8) rugók nem működhétnek ugyan, de a két egymással kapcsolt jármű négy­kerekű kocsit alkot, miért a rúd egyensú­lyozása fölösleges. A kapcsolás rögzíthetősége megakadá­lyozza a kapcsolás behajlását és ezáltal lehetővé teszi a kétkerekű kocsik hasznár lását rúdtörés esetében is. A berendezés különösen alkalmas lőszerkocsik számára. A lőszerkocsiból kivett lövedékeket tudvalevőleg a kocsi vízszintes síkban rög­zíthető ajtajára rakják. A lőszerkocsi te­hát könnyen hátrabillenhet, amit eddig le­ereszthető támasz akadályozott meg. Vi­gyázatlan eljárásnál ez a támasz könnyen eldűlhet, tehát a kocsi hátrabillenhet, U>­vedékek kieshetnek és felrobbanhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents