49274. lajstromszámú szabadalom • Aknafalazó eljárás és ahhoz való kő

Meg-jelent 1910. évi julius hó 14-én. MAGY. KIR. SZABADALMI gEí HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49274. szám. XXI/e. OSZTÁLY Aknafalazó eljárás és ahhoz való kő. RHEINISCH-WESTFÁLISCHE SCHACHTBAUGESELLSCHAFT M. B. H. CÉG ESSEN-RUHRBAN. A bejelentés napja 1909 szeptember hó 18-ika. A jó aknafal a következő főkövetelmé­nyeknek kell hogy eleget tegyen: száraz legyen, sima fölületű, vízáthatlan, rázkó­dásokkal és a talajnyomással szemben el­lenálló. Az eddigi aknafalépítő eljárásokkal nem sikerült mindezen követelménynek eleget tenni. A vaslemezek között döngölt beton­falazat könnyen reped és vízátbocsátóvá válik. Előállítása költséges és idő-rabló, mert a beton a vaslemezek között nehe­zen szárad. A közönséges téglafalazat na­gyon vízátbocsátó, sőt a víz a habarcsiot ki is mossa. Ennélfogva a levegő az akna körüli kőzetbe könnyen hatol be és azt el­málasztja. Találmányunk tárgyánál ezen hátrányok nem állanak be. A találmány szerinti eljá­rás abban áll, hogy az 'aknafalat ^különle­ges üreges kövekből szárazon rakjuk és az­után az üregeket fölülről betonnal kiönt­jük. Kéményfalazáshoz alkalmaztak már üre­ges köveket, melyeket habarcsba mártva, helyeztek el és rétegenként öntöttek ki betonnal. Azonban ezen kövek aknafalaknál nem alkalmazhatók, mert csak függélyes I üregekkel vannak ellátva és az ezekbe ön­tött betont a földnyomás lenyírná. Ezzel szemben a találmányunk szerinti kő vízszintes és függélyes üregekkel bír úgy, hogy a fölülről beöntött beton össze­függő rácsozatot képez és a talajvíz sehol sem talál héaagot. A mellékelt rajz 2. ábráján föltüntetett kettős T-alakú kövek az 1. ábrán látható módon szárazon rakatnak egymásra, és a beton utólag fölülről öntetik az üregháló­zatba, amely rendesen vízzel van telve. A víz a betonnak az üregek minden részébe való behatolását csak elősegíti. A beton megkeményedése után teljesen vízzáró fa­lat kapunk. Ha az akna száraz, akkor célszerű az üregeket vizes betonnal kiönteni. A kövek kettős T-alakúak. A belső és külső fölszinbe az (a, b) övek jutnak szo­rosan egymás mellé úgy, hogy a hézagon át a víz eltávozhat, de a beton nem. A talajnyomást már a szárazon rakott fal is kibírja, de ez még nem vízzáró. Ezen utóbbi tulajdonságot csak az üregeknek be­tonnal való kitöltése után éri el. A kőnek az (a, b) öveket összekötő (c) része (d)

Next

/
Thumbnails
Contents