49249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék korom készítésére
— 3 — gén elrendezett (43) hengeres toldat pereme kautsukgyűrűvel van ellátva úgy, hogy a (46) csavaranyában forgó (48) csavarorsó {47) nyomóasztalán álló (45) koromhordó tömítően szorítható a koromgyűjtőhöz. A {2) gyűjtőben továbbá a (49) dugattyú mozoghat, melynek átmérője a (43) toldatéval egyenlő; az (50) dugattyúrúd az (51) födél <52) tömítőszelencéjén megy keresztül. A födélen elrendezett (53) csőtoldat egy porgyűjtőhöz vezet. A leírt berendezés következőképen működik : a) Olajgáznak és acetylénnek vagy más könnyen bontható gáznak alkalmazásakor. A (4) köpeny gázolajjal töltetik meg és az (5) toldat segélyével az olajgáz-telephez kapcsoltatik, míg a (6) toldaton keresztül annyi hideg olajat vezethetünk be, hogy az (1) bontóhenger mindig a kívánt hőmérséklettel bírjon. Az első robbanás megindítása előtt a (10) toldaton keresztül annyi olajgázt bocsátunk a hengerbe, hogy a benne volt levegő a (28) toldaton keresztül kihajtassák, ekkor a (11) toldaton keresztül kb. (4) légköri nyomás alatt álló acetylént bocsátunk a hengerbe, mire a (9) fejen lévő (22) szelepet elzárjuk s a hengerben lévő gázelegyet a (13) gyújtógyertya segélyével elrobbantjuk, mikor is a gázelegy szénre és hydrogénre bomlik. A (23) szelep kinyitásakor a hydrogén a (12) toldaton keresztül egy toldattal kapcsolt gáztartályba áramlik. Ezután a (23) hydrogénszelepet elzárjuk s a (31, 32) kaparót megindítva, a szelepet nyitjuk meg úgy, hogy a hengerben még visszamaradt hydrogén a kormot a gyűjtőbe ragadja. Minthogy eközben a bontóhengerben uralkodó nyomás csökken, a (39) visszacsapó szelep kinyílik s a (40) toldaton és (34) üreges tengelyen keresztül hydrogént bocsát a kaparó (32) csőkarjába, mely hydrdgénáram az esetleg még a henger falához tapadó kormot lefújja. Ha a hengerből a kormot ilyen módon eltávolítottuk, a kaparót megállítjuk, a (30) szelepet elzárjuk s a (22) szelep nyitásával az (1) hengert újból megtöltjük. A robbanáskor föllépő meleg a bontóhengert fokozatosan fölmelegíti. Ha a hőmérsék 300°-ra emelkedett, 10% acetylén hozzákeverése mellett már könnyen elbonthatjuk az olajgázt. Ha a hőmérsék 350—380°-ot ért el, akkor már csak igen kis mennyiségű acetylén szükségeltetik a robbantás megindításához úgy, hogy ilyenkor már majdnem teljesen tisztán olajgázt dolgozunk föl. Ha a készülék megfelelő nyomás alatt áll, ekkor egy kézi szivattyú segélyével kb. 0-2 liter acetylént szivattyúznak a (11) toldaton keresztül a (9) fejbe, miáltal egy könnyen robbanó keverék létesül, mely a robbanást megindítja. A további kifolyásolásra vonatkozólag utalok arra, hogy 0-2 liter acetylénnek a fejbe való szivattyúzása által 4 atm.-ás kezdő nyomása nem szenved lényeges fokozást. A nyomást, amellyel az öblítő hydrogén fokozódó nyomással vezettetik a készülékbe, a hydrogéntartályban, vagy más előzetesen fönnállott, vagy pedig egy, a tartály és a készülék közé iktatott szivattyú által létesíttetik. A visszacsapó szelep megterhelésének fokozása nem szükséges, mert az kifelé zár, fokozott belső nyomásnál tehát erősebben fekszik ülőkéjéhez. Acetylén helyett más alkalmas gázt, pl. néhány cm8 levegőt szivattyúzhatunk a fejbe. A nyomásnak és hőmérséknek alkalmazkodnia kell a földolgozandó gáznem minőségéhez ; így pl. széndús gáz elbontásához alacsonyabb nyomás és hőmérsék szükséges, mint szénhez szegényebb gáz elrobbantásához. A gázok elegyviszonyainak kellő megválasztásávál tetszés szerinti sajátságú, pl. keményebb vagy lágyabb koromfajtákat állíthatunk elő. A (2) gyűjtőbe áramlott hydrogén az (53) toldaton keresztül egy porfogó tartályba jut, ahol a könynyebb korom is leülepszik, míg a hydrogén egy más tartályba vezethető tova. b) Olajgáznak alkalmazásakor, acetylén vagy más könnyen bomló gáz hozzákeverése nélkül. Ezen esetben az (5) toldaton át a (4) köpenybe túlhevített gőzt vezetünk. Ha az (1) bontóhenger kb. 150°-ra hevíttetett s oly gázt kell bontani, mely ezen hőmérsékletnél pl. (8) légköri nyomás mellett
