49243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monoazofestőanyag előállítására

Megjelent 1910. évi julius hó ll-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI J/EB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49243. szám. 1 v/f. OSZTÁLY • Eljárás monoazofestőanyag előállítására. BADISCHE ANILIN- & SODA-FABRIK GÉG R/M

LUDW1GSHAFENBEN. A bejelentés napja 1909 május hó 27-ike. Elsőbbsége 1908 augusztus hó 10-ike. 2.4-dinitranilinnak és [3-naftolnak kombinációja útján olyan oldhatatlan festőanyagot kapunk, amely a lakfestékgyártásnál rendkívüli jelentőséggel bír. Ez a festőanyag kitűnik vízben, borszeszben és olajban való oldhatatlansága által; nem szublimál, mészszel szemben állandó és a legmagasabb követelményeknek megfelelő fényállósággal bír. Előállítása céljából a 2.4-dinitranilint koncentráltkénsavas oldatban nitrozilszulfáttal kell diazotálni (1. pl. a 86071. sz. német szabadalmi leírást), minthogy a bázikusság olyan csekély, hogy vizes oldatban vagy szuszpenzióban való diazotálás nem foganatosítható. Ha már most megkíséreljük, hogy az így kapott koncentrált-kénsavas diazooldatot, akár közvetlenül, akár jégvízzel való előzetes higítás után, szokásos módon alkálikus vagy nátriumacétáttal kevert p-naftololdattal kombináljuk, úgy kitűnik, hogy rendkívül nehéz egyenletes eredményeket elérni. Ezenkívül leginkább többé kevésbé zavaros, igénytelen külsejű terméket kapunk, ami kétségtelenül arra vezetendő vissza, hogy az alkáli a diazovegyületet megváltoztatja, mielőtt ez a (3-naftollal egyesült volna, részben valószínűleg olyképen, amint ez a 144640. számú német szabadalmi leírásban ismertetve van. Ezenkívül az diazovegyület előállításához elkerülhetetlen nagy koncentrált kénsavfölösleg folytán igen nagy a szükséglet az ásványi sav lekötésére szükséges anyagok — szóda, nátriumacetát, stb. — tekintetében, miáltal ezen festőanyag előállításának költségei tetemesen növekednek. Mi azt a meglepő tényt tapasztaltuk, hogy sikerül a 2.4-dinitranilin diazovegyületét az ásványi savakat lekötő anyagok távollétében (3-naftolial egvesíteni és hogy ebben az esetben anélkül, hogy különös elővigyázati szabályokat vagy speciális munkaföltételeket kellene betartanunk, rendkívül tiszta árnyalatú festőanyagokat kapunk. A kombináció minden nehézség nélkül sikerül, ha pl. a koncentrált-kénsavas oldatot közvetlenül vagy jégvízzel való higítás után (3-naftol vizes szuszpenziójába viszszük be. Ez az eredmény magában véve meglepő, minthogy eddig a (3-naftol-monoazofestőanyagok előállítása végett szükségesnek mutatkozott a kapcsolásnak alkálikus oldat ban való foganatosítási illetve az ásványi savat kötő szerek jelenléte. Ezenkívül a jelen eljárásának igen nagy műszaki előnye az, hogy rendkívül tiszta festőanyagot szol-