49236. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem higroszkópos porhanyóvá nem váló lapos izzóharisnyák előállítására

Megjelent 1910. évi julius lió 7-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI MS® HIVATAL SZABADALMILEIRAS 49236. szám. II/d. OSZTÁLY. Eljárás nem higroszkópos, porhanyóvá nem váló, lapos izzóharisnyák előállítására. BUHLMANN GEORG VILÁGÍTÁSI TECHNIKUS GROSSLICHTERFELDEBEN. A bejelentés napja 1907 február hó 18-ika. Elsőbbsége 1906 junius hó 28-ika. Tudvalevő, hogy az izzófénykereskedésekben a készre leégetett izzótestek mellett még igen nagy mennyiségű izzóharisnyát, mint u. n. lapos árukat, azaz készre varrott és impregnált, de még le nem égetett harisnyákat is árulnak. Erre vonatkozólag kívánatos, hogy ezen harisnyák lehetőleg kevéssé legyenek higroszkóposak, mert tudvalevőleg az ilyen nedves tapintatú izzótestek igen rosszul égnek le; azért tengerentúli küldeményekhez gyakran beforrasztott cinkládákat használnak anélkül, hogy ezáltal az említett nehézségeket, különösen nedves éghajlatú országokban elhárítani sikerülne. A szokásos világítósókkal, tehát különösen a nemes földek nitrátjaival, mint a thorcerkeverékkel való impregnálás által, melyek általánosan higroszkóposak, ezen tulajdonság a harisnyákra is átvitetik, úgyszintén azon további hátrány is, hogy a savanyú reakció következtében a szövet szilárdsága, különösen tartósabb raktározásnál, károsan befolyásoltatik. Ezen utóbbi hátrány azon harisnyáknál melyek cellulózából készültek, olyan mértékben fokozódik, hogy az ilyen harisnya már rövid időre az impregnálás és szárítás után teljesen taplószerűvé válik úgy, hogy a formára való fölhúzásánál hibássá és hasznavehetetlenné lessz. Az ilyen fajta szöveteket egyáltalában nem lehet leégetni, hanem azok a lángban explóziószerűen kis részekre szétporlódnak. Ezen jelenséget termesztett cellulózából (gyapot, ramié és máseffélék) való harisnyáknál nem tar pasztaljuk, épen úgy a rost gyöngülése sem oly mélyreható. Ezt azzal lehet megokolni, hogy mesterséges selyem nem változatlan, hanem oxidált vagy hydroxilezett cellulózából vagy kisebb molekula-nagyságú cellulózából áll és mint ilyen a nitrátokkal szemben másképen viselkedik, mint a cellulóza. Föltaláló már most azt találta, hogy ezen különösen a mesterséges selyem földolgozásánál nagyon érezhető hátrányokat elkerülhetjük azáltal, ha a folyadék aciditását csökkentjük. Ez többféle módon történhetik. Adhatunk a kész folyadékhoz ammoniákot vagy más Illó bázisokat. Lehet továbbá thoroxidhidrátot vagy a folyadék alkatrészei gyanánt alkalmas más bázisos testeket hidroxidalakban, a folyadék aciditásának csökkentésére használni, esetleg azoknak orgános, csapadékot nem képező sói alakjában is. Minden