49204. lajstromszámú szabadalom • Elem csöves hőkicserélő berendezésekhez
Megjelent 1910. évi junius hó 27-én. -4-MAGY. jgggt KIR. SZABADALMI KSH HIVATAL SZABADALMI LE 49204. szám, V/e/1. OSZTÁLY. Elem csöves hőkicserélő berendezésekhez. KRUPOVESS MIGHAEL MÉRNÖK SZT.-PÉTERVÁROTT. A bejelentés napja 1909 október hó 18-ika. Elméleti megfigyelések és gyakorlati tapasztalatok eredménye, hogy oly hőkicserélő berendezésekben, melyeknél a közegek egyike keringési csöveken vezettetik át (mint fűtőcsöveknél, csöves kondenzátoroknál, hűtőkészülékeknél, rektifikációs telepekhez való deflegmátoroknál, füstcsöves kazánoknál stb.) a csőfalakon át való hokicserélődés egyébként azonos körülmények között annál hatásosabb, minél nagyobb a ható közeg (gőz, gáz, folyadék) átáramlási sebessége, miközben nagy sebességeknél főleg az a körülmény mutatkozik tisztán, hogy a hőleadás a csőátmérő csökkentésénél igen gyorsan fokozódik. A területegységenként átvitt melegmennyiség (k), a csőátmérő (d) a csőhossz (I) és a hő- vagy hűtőanyag átáramló sebessége (v) között a függőség olyan, hogy a gyakorlatban rendszerint lehetetlennek látszik a hőkicserélő berendezést úgy szerkeszteni, hogy a föntemlített követelménynek (a hő- vagy hűtőanyag nagy átáramlási sebessége és lehetőleg vékony csőfalak mellett csekély belső csőátmérő) a helyes mértékben megfelelni és a hőátvivő fölületet hatásosan, illetőleg tökéletesen kihasználni lehessen. így például gőz és forró folyadék között a hokicserélés, mely a K = y ^ ^ függvény szerint megy végbe (lásd Hausbrand «Verdampfen, Kondensieren und Kühlen» című 1909. évben 4. kiadásban megjelent művét), ahol is (1) a csőhossza, (d) pedig a cső átmérője méterekben, meglehetősen pontosan adja meg az 1 ma -ként átvitt kaloriaszámot, mimellett a teljes kondenzációhoz szükséges csőhossz egyébként azonos viszonyok mellett a gőz feszültségével (és következésképen a gőz átáramlási sebességével) és a csőátmérőhöz képest állandó^ arányosan növekedik. (K) és (d) tehát fordított arányban állanak egymáshoz, vagyis az elgőzőlögtető készülékeket kis átmérőjű csövekből és mivel —j- — állandó, csekély hosszban kell előállítani, hogy (K) nagyértékű legyen. Ezt a törekvést azonban a gyakorlatban gazdasági szempontok és ennél is nagyobb mértékben szerkesztési nehézségek megbénítják, minthogy kis átmérőjű csövek igen drágák és azonkívül ezekből meghatározott kicserélő fölület esetében igen sok szükséges, ami a szerkezetet nehézkessé és bonyolulttá teszi és a készü-