49185. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

Megjelent 1910. évi jnnius hó 24-én. MAGY. SZABADALMI Klli. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49185. szám. VLI/f. OSZTÁLY. Távolságmérő. FLEKAL JÓZSEF ÉPÍTÉSZ MOSZKVÁBAN. A bejelentéB napja 1909 augusztus hó 18-ika. A jelen találmány tárgya távolságmérő és lényegileg abban áll, hogy a megmérendő tárgy tükörképének áthelyezése által egy másik tükörnek előre megszabott irányvonalába egy mértéket kapunk, amely az illető tárgy távolságának felel meg. A mellékelt rajzon a távolságmérőnek egy foganatosítási alakja van példaképen föltuntetve és pedig az 1. ábra előlnézet, a 2. fölülnézet, a 3. és 4. ábra metszet, míg az 5. ábra a mérés módját tünteti föl. A készülék lényegileg két (a, b) tükörből áll, amelyek közül az (a) tükör a megmérendő tárgy tükörképét képezi, míg (b) tükör a (c) jelzővonallal (3. ábra) van ellátva, amely (A, B) megfigyelési, vonalban fekszik. A végből, hogy az (1, 2, 3) tárgy távolságának mértékét megkapjuk, a tárgynak (1', 2', 3') tükörképét, melyet az (a) tükör hoz létre, az (1", 2", 3") (A, B) megfigyelési vonalba helyezzük át úgy, hogy a tárgy távolságának megfelelően az (a) tükröt különböző («1, «2, oc3) szög alatt kell beállítani. Ezek a szögek mértékét adják a tárgy távolságának. Ezen rendszer szerint egy használatra alkalmas készülék összeállítása rendkívül egyszerű. A készülék például a rajzban föltüntetett foganatosítási alak szerint áll a (d> szekrényből, melynek hátsó fala (b) tükörrel van ellátva, míg mellső részébe az (e> okuláris és a forgatható (a) tükör van behelyezve. Ez utóbbival szemben a szekrény hátsó falában az ismert módon berendezett (f) sugárközpontosító van elhelyezve, amely lényegileg két, a (g) csavarok segélyével egymáshoz és egymástól eltolható, (h) prizmából áll, melyek központi kivágásaikkal a sugaraknak az (a) tükörre való belépő nyílását szabják meg. Az (a) tükör a (d) szekrényben forgathatóan van ágyazva és tengelyén (i) csigával van ellátva, amelyet a (k) fogaskerék hajt. Ezen fogaskerék tengelyén (1) mérőkerék van elrendezve, amelynek beosztással ellátott kerületére az (m) mutató lazán felfekszik. A mérés módja a rajz 5. ábrájából könynyen megérthető. Az (a) tükör azon tárgynak, melynek távolságát megakarjuk mérni, tükörképét adja, amely az (a) tükörnek forgatása által az (A, B) megfigyelési vonalba helyeztetik át. Az (a) tükörnek erre a célra szükséges forgási szöge adja a tárgy távolságának mértékét.