49181. lajstromszámú szabadalom • Gép sült üreges alakzatok előállítására

(13) csapon van forgathatóan ágyazva. Ez utóbbi a nagy (14) fogaskerék agyán van megerősítve. A (14) fogaskerék a (15) tengelyen van megerősítve, amely az (1) keret oldalrészeiben forgathatóan van ágyazva. A nagy (14) fogaskerék az aránylag kis (16) fogaskerékbe kapaszkodik, amely a (17) haránttengelyen van megerősítve. Ez a haránttengely ugyancsak az állvány oldalrészeiben van ágyazva és egyik végén a kis (18) fogaskerékkel van fölszerelve, amely a (19) fogaskerékbe kapaszkodik, Ez. a (20) szíjtárcsa agyával áll összeköttetésben, amely éppen úgy, mint a laza (21) szíjtárcsa. a (22) tengelyen van ágyazva. Ez utóbbi alkalmas mlódon szilárdan fekszik az állványban. Az imént ismertetett, a láncból, a fogas hajtjókerekekből, a kilincsből és a kapcsolókerékből állló hajtómű arra való, hogy az aránylag nagy sebességgel forgó szíj tárcsából lassú, megszakított mozgást vihessünk at a mintákkal fölszerelt (6) rudakból alkotott végtelen láncra, ill. szíjra. A mintarudakból alkotott végtelen szíj fölött az állvány oldallapjain elrendezett alkalmas csapágyakban a (23) haránttengely van forgathatóan ágyazva, amely két egymástól meglehetősen távol álló (24) fogaskereket hord. Ez utóbbiak a (25) fogaskerekekbe kapaszkodnak, amelyek a (15) haránttengelyen vannak megerősítve. A (23) tengely (26) csapágyakban fekszik, amelyek a (27) veaetőrudakon vannak megerősítve. Ez utóbbiak az (1) kerettel (28) iszögletkonzolok révén vannak összekötve. A vezetőrudak egymással párhuzamosak és az oldallapok vízszintes fölső széléhez úgy vannak elrendezve, hogy (29) vezetőcsaternák képződnek. Belső oldalukon a két (24) fogaskerék forgathatóan ágyazott súlyok befolyása alatt szabadon mozgatható magrűdtartókkal vannak fölszerelve, melyek közül a megrajzolt példánál mindegyik fogaskeréken hat van elrendezve. Ezen tartók mindegyike (2. és 4. ábra- a belső (30) fejből és a külső (31) fejből áll, amelyek excentrikusan vannak megerősítve, a megfelelő fogaskerékben forgathatóan ágyazott (32) csapon. A belső (30) fej megközelítően U-alakú (33) csappersellyel van fölszerelve. A (30) és (31) fejek súlya a fogaskerekek forgása közben a (33) persely nyitott végét mindig fölfelé tartja. A (24) fogaskerekek és a tartók a magok emelésére szolgáló egyszerű és biztos berendezést alkotnak. A kúpalakú (34) magok a (35) magrudakkal állanak összeköttetésben és üregesek lehetnek. A magok akképen vannak méretezve, hogy, ha azokat a (4) mintákba helyeztük és a (35) rudak az (5)' mintarudakon nyugszanak, amint ezt a 3. és 4. ábra mutatja, az üreges minta és ja mag között maradó tulajdonképeni kúpalakú tér az alakítandó üreges kúpnak, ill. szarvacskának megfelelő alakkal bír. Hogy az említett mintákat és magokat egymáshoz koncentrikusan tartsuk, amikor az utóbbiakat a mintába behelyezzük, az (5) rudak (36) vezetőosapokkal vannak fölszerelve, amelyek a (35) magrudak megfelelő vezetékeibe nyúlnak. Végeiken a (35) magrudak (37) csapokkal vannak ellátva, amelyek a forgathatóan ágyazott magrúdtartók nyilt (33) csapperselyeibe nyúlnak (3. és 4. ábra). Az ismertetett hajtóberendezés következtében a magrudakat a mintákból kiemelő és a forgatható perselyekkel ellátott (24) fogaskerékből álló készüléknek lassan folytonosan kell forognia, míg a mintarudakból alkotott szíj mozgása megszakított. Az előbbieknek mozgási ideje azonban az utóbbiakéhoz viszonyítva olyan, hogy amikor egy magrúd a 3. ábrán látható nyíl irányában mozog és munkahelyzetbe jut, magjai egy alatta fekvő mintarúd mintáiba kénytelenek belépni, és a (36) csapvezetés fölhasználásával ebban centriroztatnak. A magrúdtartóknak, amelyekből ilyen módon a magrudak kivétetnek, körben, továbbá lefelé kell mozogniok, míg a (3) lánckerekéknek következő szakaszos mozgásánál az ilyen módon kiemelt magrúd a helytálló vezetékek és (27) tartórudak alá jut. Ebből következik, hogy mindig nagyobb számú ilyen maggal fölsze-