49163. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kénsavanhydrid előállítására kontaktus eljárás szerint
- a -külső (c) részeinek kiviteléhez a (D) födél leemelése Bzükséges. Az eddig előadottakból kitűnik, hogy a javítások és megújítások nemcsak nagyon kényelmesen, hanem a lehető legkevesebb költséggel is eszközölhetők, amennyiben csak a hibás darabot kell javítani, vagy kicserélni. Az is belátható továbbá, hogy ily nagy méretű berendezésnél sok anyagot lehet megtakarítani azáltal, hogy az egyes részeket lehetőleg kicsire készítjük. A berendezés üzembe helyezésénél elŐBzör is a kontaktustömeget kell nedvességtartalmától megszabadítani. E célból a fölső (A) kamarában közvetlenül a kontaktustömeg fölött egy (R) csőcsonk van, amelynek nem ábrázolt záró szelepének kinyitása után a fölső kamarába a (H) nyíláson át hevített levegőt hajtunk. Ezáltal az (A) kamara a kontaktustömeggel együtt annyira fölmelegszik, hogy a tömegben levő nedvesség abból elpárolog. Ezután az (R) szelepet bezárjuk és a (H) nyíláson kénessavgázokat és levegőt (oxygént) bocsátunk be. A (H) nyíláson bebocsátott kénessavgáz tömegegységének nagyobb része az (A) kamara vastag kontaktustömegrétegében kénsavanhydriddá oxydálódik, aminek következtében e rétegben fejlődik kémia úton a legtöbb hő. A (P) lemez elrendezése a fölső, vastag tömegréteg és az alsó, vékony egymás fölé halmozott tömegrétegek között arra szolgál, hogy a fölső tömegrétegből jövő gázok hatásosan keveredjenek és a gázkeverék belső melegséges kiegyenlítődjék. Ezt azáltal érjük el, hogy a gázok az (o) nyílás fölé hatadva összeszorulnak, alatta pedig szabadon szétterjedhetnek, minek folytán a (C) kamara legfölső tömegrétege fölött szétoszlanak. A (B) középkamarában egy stagnáló, vagy vesztegelő gázréteg képződik a kúpos (K) betét körül, amely az (A) kamara külső (a rajzon föl nem tüntetett) hővédő köpenyének hatását kisugárzás által okozott hőveszteségek meggátlására elősegíti. Az (M) tornyocskáknak azonkívül, hogy a fölépítést megkönnyítik, még amaz előnyük is van, hogy gazdaságos hőkihasználást tesznek lehetővé, amennyiben a (Q) kontaktustömegrétegtől hatásos módon hőt vonnak el, amelyet a fejrészeiknél történő kisugárzás által a beáramló gázokkal közölnek. A (Q) tömegrétegből kiáramló gázok melegük tetemes részét az (L) fenéklapnak adják át, amely a fölvett meleget az (M) tornyocskákba vezeti el. Természetesen egyes részeket pl. a lyukasztott lemezek, az (M) tornyocskák számát, nagyságát és alakját változtatni lehet, de ez a találmány lényegét nem érinti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés kénsavanhydrid előállítására a kontaktuseljárás szerint, amelynél egy az átalakítandó gáz áramlási útjában levő térség úgy van a kontaktustömeg elé iktatva, hogy a vegyi folyamatnál fejlődő hő abba kisugározzék és hogy a kontaktustömeg úgy van két egymásután kapcsolt reakciókamarára elosztva, hogy a tömeg egy része az első térségben aránylag vastag rétegben és nagy fölületen van szétterítve, azáltal jellemezve, hogy a főreakciókamara kontaktus tömegét alátámasztó, átbocsátó fenék bizonyos számú (m) elemekből szétszedhetően van összeállítva, amely elemek oly magas (M) tornyócskákkal vannak kirakva, hogy a hőkisugárzás elősegítése céljából a kontaktustömegből kiemelkednek. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (m) elemeket egy lyukasztott közbenső (L) fenék oly módon tartja, hogy az elemek és a fenék között szabad térség képződjék. 3. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kontaktustömeg többi része egy hozzákapcsolt reakciókamarában bizonyos számú vékony és hézagokkal egymás fölött elrendezett rétegekben van elhelyezve. 4. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a
