49119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumarilimidek előállítására

Megjelent 1910. évi junius lió 17-én. MAGY. ggg. KIR. SZABADALMI MMÍ HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49119. szám. lVIh.fl. OSZTÁLYEljárás nátriumarilimidek előállítására. DEUTSCHE GOLD- & SILBER-SCHEIDE-ANSTALT, VORM. ROESSLER CÉG M/M

FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1909 március hó 22-ike. Elsőbbsége 1907 október hó 7-ike. Nátrium anilinra nem hat észrevehetően, még akkor sem, ha a két anyagot az anilin forrpontján leghevesebb kavarás közben napokig tartjuk egymással érintkezésben. Hasonlóan viselkedik a nátrium más arilaminekkel, mint pl. monometilanilinnel és o-toluidinnel szemben is. Nátriumarilimidok előállítása ennélfogva nátriumnak anilinra való közvetlen behatása útján ki volt zárva. Mi azt találtuk, hogy nátrium a föntemlített aromás anyagokkal hydrogén fejlődése közben simán reakcióba lép, ha a reakciót csekély mennyiségű katalitos hatású anyag, mint pl. réz, rézoxid, rézsók vagy nikkel és kobalt, ezeknek oxidjai és sói, stb. vagy egyéb nehéz fémek, illetve ezeknek oxidjai és sói jelenlétében foganatosítjuk. Megjegyzendő, hogy a reakciót már aránylag alacsony hőmérsékleten foganatosíthatjuk; így pl. a nátriumanilinra már 140 C°-on erélyesen reagál, ha katalizátort adunk hozzá. 1. példa. 300 rósz anilint 140 C°-ra hevítünk, kb. 0*l—0'2 rész nikkeloxidot adunk hozzá és ezután több adagban 45 rósz nátriumot teszünk bele, azzal a rend-I szabállyal, hogy újabb adag hozzáadása I előtt a reakció befejeztét bevárjuk. Az anilinnátriumot szokásos módon elválaszthatjuk a fölös anilintól, amennyiben ez Bzükséges. 2. példa. 400 rész o-toluidint kb. 175 C°-ra hevítünk, kb. 0*2 rész rézkarbonátot adunk hozzá és kavarás közben az 1.' példában említett módon 30 rész nátriumot teszünk bele. Hidrogénfejlődés közben o-toluidinnátrium képződik. 3. példa. 200 rész monometilanilint 0*2 rész kobaltoxid hozzáadásával forrásra hevítünk és 20 rész nátriumot adunk hozzá. A reakció valamivel lassabban folyik le, mint az előbbi példáknál. Ami a föntemlített katalizátorokat, a rezet, nikkelt és kobaltot, illetve ezeknek oxidjait és sóit illeti, ezek csak példaképen vannak fölemlítve. A találmány tárgyát tevő eljárás szempontjából még egyéb nehéz fémek nagy száma jön figyelembe, amelyek közül csak a mangánt, vasat, ólmot, illetve ezeknek sóit és oxidjait akarjuk megnevezni. A valóságban itt, úgy látszik, a nehéz fémeknek egy egészen általános jellegű reakciójáról van szó. A vegyületek tulajdonságaira vonatkozó-