49066. lajstromszámú szabadalom • Folyadék visszaszökő lövegcsövek számára
Megjelent 1910. évi jnnius hó 11-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI L K T RÁS 49066. szám. xix/b. OSZTÁLY. Folyadékfék visszaszökő lövegcsövek számára. RHEINISCHE METALLWAAREN- & MASGHINENFABHIK CÉG DÜSSELDORF-DERENDORFBAN. A bejelentés napja 1907 december hó 5-ike, A jelen találmány tárgya oly folyadékfék visszaszökő lövegcsövek számára, melynél az átbocsátó harántmetszetek szabályozása azáltal történik, hogy a cső visszaszökésénél két szeleprész egymáshoz fekszik és egymáshoz viszonyított elforgása által fokozatosan zár. Emellett a iszeleprészek iegyike akként van a dugattyúrúdon 'elrendezve, hogy el nem foroghat, míg ta másik szeleprész vezető hordákkal a fékező hengernek hornyaiban vezetődve, a visszasaökésnél elforog. Minthogy a fékező folyadék a cső visszaszökésénél igen nagy nyomjással hat, a szeleprészek igen erősen egymáshoz szorulnak. Ennek következménye azy hogy egyrészt az el nem forgatható sizeleprész a forgathatót 'mozgásában gátolja, tehát a két {rész között erősi súrlódást létesít, továbbá megfelelő visszahatást gyakorol a vezetékekre lés a vezető bordákjra esi így ezeknek igen gyors kopását idézi elő, másrészt pedig a forgó szeleppqész a nem forgathatót forgó mozgásánál magával meneszteni igyekszik és igy a dugattyúrudat torzióra veszi igénybe; ezenkívül az erősen egymáshoz súrlódó szeleprészek között is nagy mértékű kopájsi ájll eliő. A jelen találmány ezen hátrányok kiküszöbölését célozza, amenjnyiben a folyadéknyomás tengelyirányban a nem forgó rész által vétetik fölt és a dugattyúrúdra vitetik át és a szeleptányéírnak, valamint iá dugattyúnak egymás felé mozgó fölülietei között egy kis réaí marad fönn, mely oly szűk, hogy a folyadéknak igen erős fojtársát okozza, miért is a folyadéknyomás ezen fölületek között tova nemi terjed. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának két foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. és 3. ábrák ezen foganatosítási lalakoknak hosszmetszeted. A 2. és 4. ábrák a megfelelő harántmetszetek. Az 1. és 2. ábrák a találmány tárgyának oly féknél való alkalmazását tüntetik föl, melynél a forgó szeleprész a föllépő nyomás irányához mérten, a nem forgó (rész mögött fekszik. A 8. és 4. ábrák pedig oly foganatosítási alakot tüntetnek föl, melynél a forgó rész a nem forgó előtt fekszik.
