49041. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gőzkazántápláló berendezés

cső, (Wf) vízfogón, (Qj) szelepen, (E) golyós szelepen (3. ábra) és (D) összekötő csővön keresztül jut (1. és 2. ábra) az alsó tar­tályba és az alsó tartályból az (Sp) tápláló­vezeték vezet a gőzkazánba. A fölső tartány (S) szívócsöve a magas­sabban, vagy mélyebben fekvő táplálóvíz tartány szívóvezetékével van összekötve. Hogy a táplálóvízből a levegőt és szén­savat eltávolíthassuk, az (Urx ) cső fölső vé­gén, mint az a rajzon látható, golyóalakú (L) üsttel ellátott henger van alkalmazva, melyben az (Sch) úszó rúdja két kis szele­pet működtet. A fölső szelep, melyen keresztül a le­vegő minden szívás után az oldalt elhelye­zett csövecskén távozik el, egy kézi kerék csavarorsóján alkalmazott rúgó segélyével a nyomásoknak megfelelően állítható be. ?A berendezés működésének módja, mely általában ugyanaz, mint a Cohnfeld-féle szabadalomnál, röviden a következő. A kazánban a normális alá sülyedt víz­állásnál a gőz a (Qr ) elzáró szelep kinyitása után az (St) csövön (Wf) vízfogón és (E) golyós szelepen keresztül a vízzel fett be­rendezésbe áramlik és pedig a (D) össze­kötő csövön át az alsó tartány fölső részébe (2. ábra) a kazánból esetleg magával vitt víz a (Wf) vízfogóból a beakasztott (r) csö­vön a kazánba visszafolyik. E nyomás és á víz saját súlya következtében az (uO) tar­tány tartalmát az (Sp) táplálóesövön át és a rajzon föl nem tüntetett táplálószelep ki­nyitásával a kazánba üríti ki. Amint az alsó (uC) tartány és a (Wn ) víz­cső, melyből a víz az (o) összekötő nyílá­son át ömlik ki, kiürült, az alsó tartányban lévő gőz, kisebb fajsúlya és a fölső tar­tánj^ból a (T) csapószelepre nehezedő víz túlsúlya folytán az (U) alakú (Urn) csövön keresztül két-három hallható ütés kisére­ben a fölső (oC) tartányba áramlik, ennek vize a (Wi) és (Wn) vízcsövön és a (T) csa­pon át az alsó (uC) tartányba ömlik és itt a gőzt kondenzálja. A berendezés műkö­dése eddig hasonló a Cohnfeld berendezé­sének működéséhez. Ezután azonban az (E) golyót a képződött vákuum szelepfészkére szorítja és a gőz kiömlését. a kazánból meg­akadályozza, míg a két tartány és cső az (S) szivócsövön át újra meg nem telik. E célra a golyó hat hasítékkal ellátott (R1 ) peremével a tehermentesítő (S) korongra fekszik és csak ennek közvetítésével a fé-Bzekre. Az (r) rozetta és (K) csatorna a föntnevezett berendezéssel együtt a golyós szelep megfelelő tehermentesítését teszi le­hetővé úgy, hogy a golyós szelep saját sú­lya következtében fészkéről ismét leesik. A berendezésben uralkodó részleges vá­kuum megszűnte után és az (EJ) golyó visz­szaesése és a szívó és levegőt kibocsátó szelepek zárása után a játék újra kez­dődik. Az alsó (Uc) tartány kiürülését és újra megtöltését egy játéknak nevezem. A já­tékok száma az (Sk) szivókönyökre alkal­mazott (Z) számlálóművön (5. ábra) olvas­ható le. Ha az egy játéknál beszívott víz­mennyiséget a játékok számával megszoroz­zuk, a táplálóvíz mennyiségét pontosan meg lehet állapítaní. SZABADALMI IGÉNYEK, 1. Önműködő gőzkazántápláló berendezés, két egymás fölött elrendezett tartánnyal, melyek közül az egyik a beömlő gőz kondenzálódása következtében a tápláló­víztartányból vizet szív föl, a másik pe­dig a kazánnal van összekötve, azáltal jellemezve, hogy a kazán és az alsó (uC) tartány között lévő gőzvezetékbe önműködő (E) golyós szelep van beik­tatva, mely egyrészt a vákuum képző­dését, másrészt a gőz elzárását teszi le­hetővé. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (E) golyós szelep mozgása (R) csavarral szabályozható. 3. Az 1. alatt védett berendezés foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tápláló víznek levegőtől való mentesíté­sére (Sch) úszóval kormányozott szele­pek vannak alkalmazva. 4. Az 1. alatt védett berendezés foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents