49036. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló

Megjelent 19ÍO. évi június lió 7-én. MAGY. IvIR. SZABADALMI jBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49086. szám. V/b. OSZTÁLY. Önműködő vasúti kocsikapcsoló. DIESTEL HENRIK BERNÁT GÉPGYÁROS LOHNEBEN. A bejelentés napja 1909 augusztus hó 5-ike. Számos kísérletet tettek már oly önműködő vasúti kocsikapcsolók szerkesztésére, melyeknél a kapcsolótagok kívülről kezelendők, hogy ne kellessen a kapcsolandó kocsik közé lépni. Ezek a kísérletek azonban nem vezettek eredményre és az ismert önműködő kapcsolók különböző hátrányokkal bírnak, melyek egyrészt a rossz működési módban és másrészt a ki nem elégítő biztonságban állnak. Jelen találmány már most oly önműködő vasúti kocsikapcsolóra vonatkozik, mely nem bír az ismert kapcsolók föntemlített hátrányaival és mely kifogástalan működési módja, valamint biztos tartása által tűnik ki. Az új kapcsolókészülék azzal a jelentékeny előnnyel bír, hogy bármely meglévő vasúti kocsin könnyen elrendezhető és hogy e kapcsolón kívül szükség esetén az eddigi kapcsoló is használható, ami az eddig ismert önműködő kapcsolóknál lehetetlen volt. A találmány tárgya a csatolt rajzon van föltüntetve, melyen az 1. ábra a kapcsolót két vasúti kocsira alkalmazva, Összekapcsolt állapotban oldalnézetben mutatja; a 2. ábra az 1. ábra fölülnézete; a 3. ábra az 1. ábra I—I vonala szerinti metszete; a 4. ábra az 1. ábra II—II vonala szerinti metszet és az 5. ábra a rögzítőberendezésnek egy másik kiviteli példáját ábrázolja. A kapcsoló lényegében az (a) kocsivázra erősített (b) csapágyakban forgathatóan ágyazott, keretszerű és horgony módjára kiképezett (c) kapcsolótagokból áll, melyek szabad vége egy elől csúcsban végződő (d) kettős horoggal bír. E kapcsolótagok alá egykarú (e) emeltyűk nyílnak, melyek a kocsivázban az (f) tengelyre vannak erősítve. Az (f) tengely végein a (g) fogantyúkkal ellátott (h) emeltyűk vannak elrendezve, melyek célszerűen (i) ívekben vezettetnek. Az (e) emeltyűk arra szolgálnak, hogy a (c) tagokat kapcsolóhelyzetben tartsák és az (e) emeltyűket a (k) rögzítőcsap segélyével rögzítjük, mely a kocsivázban ágyazott (1) rúdra van erősítve; az utóbbi az (m) rúgó hatása alatt áll úgy, hogy a (k) rögzítőcsap állandóan rögzítőhelyzetet foglal el, melyben a (h) emeltyű lyukába kapaszkodik (1. és 4. ábra). Az (e) emeltyűk szabad vége célszerűen (n) lemezrúgóval vagy hasonlóval látandó el, hogy a (c) kapcsolótagok a szükséges mozgásszabadsággal bírjanak. A (c) kapcsolótagoknak fölfelé való mozgását (o) rú-