49022. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
hogy tehát egyazon készüléknél 1—3=a-nak 1—2x-hez való viszonya állandó, miért is (a) értékéből (x) értéke kiszámítható, illetve a (4) vonal beosztását aképen készíthetjük, hogy azon az (x) érték közvetlenül leolvasható. Minthogy 1—5=1—3, ennélfogva az (x) érték a (6) vonalon is leolvasható, melyen ugyanazon beosztás van elrendezve, mint a (4) vonalon. Két a készüléktől távolfekvő, pl. a (2) és (9) pont (2. ábra) közötti távolság mérésénél először a fentleírt módon (9—1) és (2—1) távolságokat mérjük meg. Ezután a (9, 1, 2) szöget határozzak meg pl. olymódon, hogy a készüléknek a (2) pontra való beállítása mellett egy a készüléken alkalmazott, a (4) illetve (6) vonalakkal egyazon beosztással ellátott és a (11) irányzékkal fölszerelt (10) vonalzót (8. ábra) a (9) pontra irányítjuk. Ha ezután a vonalzóra az előzetesen meghatározott (1—9) távolságot fölvisszük, akkor a (12) pontot kapjuk, mimellett az 5—12=b távolság a (10) vonalzó léptékében mérve a keresett 2—9=y távolságot adja. Magasság mérésnél az irányvonalak egyikét vízszintesre és a másikat a mérendő (13) pontra (7. ábra) irányítjuk ós az (1—13) távolságot a tükrök beállítása által megmérjük, mimellett az (1—5) távolság az (1—13) távolságnak felel meg. Ezután az (1) pontról a (14) vonalzót (9. ábra) vízszintesen beállítjuk és az (5) pontnak a (14) vonalzótól való függélyes távolságát a (15) mérce (9. ábra) segélyével leolvassuk; a kapott (e) érték a (z) magasságnak felel meg. A leírt módon használandó mérőkészülék sokféle kiképezéssel bírhat. A (4—9. ábrákban) példaképen' oly kiképzés van föltüntetve, melynél a készülék a (Ifi) asztalon (8. és 9. ábra) van elrendezve, mely egy állványzaton ismert módon beállítható. A (16) asztalon két egymásra merőleges (17, 18) vezeték van alkalmazva, melyekben (19) csavarorsók forgathatóan, de eltolhatatlanul vannak ágyazva. A (19) csavarorsók a (20 forgattyú és (21) fogaskerekek segélyével forgathatók. A (17, 18) vezetékekben (22, 23) számok vannak vezetve, melyek a csavarorsók fölvételére megfelelő anyamenetekkel vannak ellátva úgy, hogy a forgattyú forgatásánál a (22, 23) szánok a 17, 18) vezetékekben egyazon sebességgel mozgathatók. A (22) szánon a keretét teljesen kitöltő (3) tükör és a (23) szánon a keretét csak félig kitöltő (2) tükör ül. Az (5) tükör a (4) vonallal (22° 30'-nyi szöget zár be. A (3) tükör szöget célszerűen kísérletileg és pedig a készüleknek egy ismert távolságban fölállított tárgyra való beállítása által határozzuk meg. Ha a (3) és (5) tükrök leszerelhetők, akkor helyzetüket (24) csapok határozzák meg, melyek a szánok megfelelő furataiba illesztendők, Az (1) irányzék a (4) és (6) irányvonalak metszési pontjában forgathatóan rendezendő el. E célra a (17) vezetékben megfelelő helyen a (25) furat van alkalmazva, melybe az irányzék (26) csapja dugható és forgatható. Nagyobb távolságok mérésére szolgáló készülékeknél az irányzék helyett távcső alkalmazandó. melyet úgy mint az irányzékot, a (25) furatba beilleszthető csappal kell ellátni. A (10) vonalzót az irányzék, illetve a távcső (27) toldatára erősítjük, mely célra a (10) vonalzó fölfelé álló (28) toldattal van ellátva, melynek (29) csapjai a (27) toldat (30) furataiba (4. ábra) dughatok. Minthogy egyazon vonalzó nem forgatható egészen a (4) és (6) irányvonalakhoz, ennélfogva két (10) vonalzót kell alkalmazni, melyek egyike jobb szélén és a másik bal szélén van beosztással ellátva. Az (5) ábrán az egyik vonalzó teljes vonalakkal és a másik eredményvonalakkal van rajzolva. A (27) toldat a két vonalzó fölvételére négy (30) furattal bír. A (14) vonalzó a (18) vezeték oldalán alkalmazott (31) csap (5. és 9. ábra) körül forgatható és a (32) szárnyas csavaranyával rögzíthető. A (31) csap a (4) irányvonalhoz párhuzamos úgy, hogy a (14) vonalzó oly síkban forgattatik, mely az irányvonalak síkjára az iránysíkra merőleges. A (15) vonalzó a (14) vonalzón a (33) szán segélyével olymódon van vezetve, hogy a (14) vonalzóra mindig merőlegesen áll. A
