49019. lajstromszámú szabadalom • Készülék valamely gáznak gázelegyből rendszeres és gazdaságilag előnyös elnyeletésére

Megjelent 1910, évi junius hó 7-én, MAGY, ^ KIR. SZABADALMI gÉffi HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49019. szám. IV/i. OSZTÁLY. Készülék valamely gáznak gázelegybŐl rendszeres és gazdaságilag előnyös elnyeletésére. RUDOLPH KOEPP & C° CÉG OESTRICHBEN. A bejelentés napja 1909 október hó 28-ika. A találmány tárgya készülék különösen | formiátok előállítására folytonos üzemben, amelynél alkaliáknak, földalkaliáknak vagy ezek vegyületeinek forró, adott esetben forrpont jukon túl hevített oldataival vagy szusz • penzióival szénoxydot nyeletünk el. Minthogy gazdasági okoknál fogva nehézséggel jár, a szénoxydot tiszta állapotban beszerezni, legtöbb esetben kénytelenek vagyunk azt más gázokkal elegyítve használni, amely alakban az, pl. mint nagy olvasztógáz, vízgáz, generátorgáz stb., nagy mennyiségben rendelkezésére áll. Kénytelenek vagyunk azonban emellett a gázelegynek a reakcióra közömbös komponenseit is, amelyek hasznosítás nélkül mennek át a készüléken, komprimálni és fölhevíteni, ami annál költségesebb, minél kisebb az aktív gáz menynyisége az elegyben, A találmány azon megfontoláson alapszik, hogy ezen a reakcióban részt nem vevő gázokban komprimált állapotban nemcsak saját eleven erejük, hanem még a vízgőz eleven ereje is föl van halmozva, amellyel a forró folyadékokkal való érintkezés közben telíttettek. Ezen erők összege annál nagyobb, minél magasabb a hőmérséklet a reakcióedényben és azáltal hasznosítható, hogy a vízgőzzel telített nem abszorbeált gázzal erőgépet hajtunk, amelyet ezen célból a reakció edénnyel összekötünk. így pl. bizonyos körülmények között vagyis a reakcióedényben lévő folyadéknak egészen meghatározott hőmérsékleténél lehetséges ezen géppel azt a szivattyút hajtani, amely a készülékbe bevezetendő új gázmennyiség komprimálására szolgál. Ha a reakcióedény a másik oldalon gőzkazánnal áll összeköttetésben, amelyben ugyanolyan magas nyomás uralkodik, akkor abból a gáz és folyadék fölhevítésére, valamint a súrlódási veszteségek stb. fedezésére szolgáló mennyiségek és azon kívül csak éppen annyi gőz fog a reakcióedénybe áramlani, amennyi az elnyelt szénoxydmennyiségnek megfelel. Ilyen körülmények között tehát majdnem mellékes, hogy a fölhasznált szénoxyd nagyobb mennyiségű, a reakcióban részt nem vevő gázokat tartalmaz, minthogy ezek nagyobb mennyiségének megfelelőleg viszont a rendelkezésre álló erő nagyobb. Az egész reakció ezen elrendezés folytán az erőgéphez vezető gőzvezetékben van helyezve és a gőzáramban megy végbe. A z erőgép maga a berendezés nyomásszabályozó zárókésziilékét alkotja. Az erőgép fá-