49007. lajstromszámú szabadalom • Gép levélboríték fölnyitására

Metrfelent 1910. évi junlus hó 7-én, MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49007. szám. IX/a/b. OSZTÁLY Gép levélborítékok fölnyitására. FINKE BRÖNO KERESKEDŐ BERLINBEN, MINT GEORG MELZKE KERESKEDŐ BERLINI LAKOS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1909 január hó 22-ike. Elsőbbsége 1908 január hó 25-ike. Jelen találmány tárgya levélborítékok fölnyitására való gép, mellyel nagyszámú levélborítékot a lehető legrövidebb idő alatt egymás után lehet fölnyitni, anélkül, hogy egyéb kiszolgálást igényelne, mint a borítékoknak egymás után a gépre vaíó helyezését, míg a továbbiakat a gép önműködően végzi. Ezen cél elérésére a borítékokat két, oly módon elrendezett köralakú kés között vágjuk fa.1

, hogy a vágás alkalr mával a borítékokat maguk között egyszersmind áthúzzák. A kénysaermozgásúan és előnyösen egyazon sebességgel hajtott kések a kettős cél elérésére határozott alakkal bírnak és a vezetekasiztalia merőlegesen elrendezett vezető fölületen oly módon vannak elhelyezve, hogy a levélborítékokat az említett merőleges fö iüle>t 'mentén vezetik. A találmány egyik foganatosítási alakja szerint a kések kerülete (kúposán van kiképezve, úgy, hogy a fölső kés nagyobbik körfölülete a merőileges vezetékfölület felé van fordítva, míg az jalsó késé ezen fölülöttől el van fordítva. A kések olykép alakíthatók, hogy az egyik, pl. a fölső kést sík köralakú lemez kjépezi, míg a többi pl. alsó késeket hengeres kerülettel biró két kör alakú korong alkotja. A két köralakű korong egy tengelyen egymástól oly távolságban van elrendezve, mely a fölső kés vastagságának felel meg úgy, hogy a fölső kés a hézagba léphet. A két köralakú korong fölüfete hengeres, hogy a levélboríték azokon vezethető legyen; jobb vezetés céljából a fölületek érdesek lehetnek. Végül lapos tölcsér alakjában préseit két vékony acéllemez is .nyerhet alkalmazást, melyeknek homorú oldalai egymás felé vannak fordítva. Hogy a levágott esik a borítéktól elkülönítve vezettessék el, a kések mögött vezetékléc van elrendezve, melynek hatásos fölülete nem abban a síkban fekszik, mint a borítékok hozzávehető fölülete. Hogy a levélborítékokat egymás után önműködően a késekhez vezethessük, a kések előtt hajtott csigák vannak elrendezve; ezen csigák asier'int, amint a bevezető asztal fölülete a merőleges síkkal derékszöget vagy hegyes szöget képez, különböző módon lehetnek kiképezve. Előbbi esetben a csigák kúpalakúak lelhetnek, ,hogy a borítékok már a kések! előtt a merőleges vezető fölület mentén vezettessenek, még pedig úgy, hogy a csigának kkebbik átmérője