49002. lajstromszámú szabadalom • Villamos elem

Megjelent 191Q. évi jmiius hó 7-én. MAGY. ggg. Kia SZABADALMI jC

g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49002. szám. VH/g. OSZTÁLY. Villamos elem. KIRÁLY BÖCZÖGŐ JÁNOS SZERELŐ BUDAPESTEN, ^r * A bejelentés napja 1908 október hó 22 ike. Jelen találmány tárgya elektromos elem, mely kis mérték mellett nagy energiamenynyiséget szolgáltat és melynek anyagfogyasztása is nagyon csekély. Ismeretesek ugyan ilyen elektromos elemek, amelyek azonban csak rövid ideig szolgáltatnak áramot. Jelen*villamos elem huzamos időn át is nagy elektromos energiát szolgáltat, amit azáltal érünk el, hogy az elektrolytet nyomás akkumulátor segítségével lassú körmozgásban tartjuk olyképen, hogy egy-egy cellába a nyomócsővezetéknél alul belépő elektrolytet a széntesten kiképezett rovátkákon kényszerítjük áthatolni a cinkelektrodához és fölül közös csővezeték segítségével összegyűjtjük. A mellékelt rajzon jelen találmány tárgyának egy példaképem kiviteli alakja van ábrázolva, az 1. ábrán a villamos elem egy kiviteli alakja a nyomás akkumulátorral és légszivattyúval oldalnézetben, a 2. ábrán az elem fölülnézetben, a 3. ábrán a cinkelektródának a födőben való tömítése, a 4. ábrán ugyanaz fölülnézetben van föltüntetve, végül az 5. ábra az elektrolyt bevezetésére és elosztására szolgáló csőtoldalékot ábrázolja. Az (a) légszivattyú csővezetékek útján összeköttetésben áll a (b) tartányokkal, melyek az elektrolytet tartalmazzák. Mindegyik (b) tartány össze van kötve úgy a (c), mint a (d) vezetékkel, melyek viszont (e)-nél az egyes cellákkal közlekednek. A (d) vezeték közvetlen a (b) tartányba torkolása előtt egy-egy (f) csappal van ellátva. A (b) tartányok fölszereléséhez még egy-egy (g) manométer, (h) légelvezető csap és (i) vízszínmutató is tartozik. A készülék működése a következő; Az egyik (b) tartányba az (a) légszivatytyúval levegőt szivattyúzunk. Ezalatt ezen működésben levő (b) tartánynál (f) csap zárva van, a másiknál ellenben nyitva. Ugyancsak nyitva van a (h) légcsap is. A (b) tartányban levő légnyomás hatása alatt az elektrolyt a (c) nyomócsővezetéken és (e) összeköttetéseken keresztül az egyes elemekbe és azokból a (d) csővezetéken keresztül a másik (b) tartányba ömlik. Egy bizonyos idő elteltével kiürül az egyik (b) tartány, míg a másik megtelik. Most e kettő szerepét fölcseréljük. Az elektrolytgyüjtő (d) vezetéken levő