48977. lajstromszámú szabadalom • Univerzális hengermű tartók hengerlésére

géyes hengerek szerelvényei alatt a pro­fil méretviszonyainak megfelelően kell vá­lasztani. A 2. ábrában látható, hogy a függélyes hengerek szerelvényének lejtős, fölfekvési fölülete kicserélhető. Ha ezenkívül alkalr mas (23) alátétet és más alkalmas hajlású (22) állít óéket rendezünk el, akkor a ge­rinc és karima között más vastagságú arányt is választhatunk. Míg az eddig ismeretes ilyen hengermű­veknél a ferde vagy lejtős (a, b) csúszó fölületeket nemcsak lent, hanem szimme­trikusan fönt is a függélyes hengerek szá­mira való szerelvényeknél) kellett alkal­mazni, addig a találmány szerinti henger­műnél csak az alsó csúszó följületekre van szükség. Ily módon a hengerkaliber beál­lítása sokkal egyszerűbb. A fölső csúszó­felületek mellőzése egyáltalán nem jár azon következménnyel, hogy a függélyes hengerek magassági irányban engedhetnek, mert, szerelvényeik nem szorulnak éksze­rű en a vezetősínek közé, mint az, eddig is­meretei pajzsok. A találmány szerinti hen­germűnél a hengernyomás a függélyes hengerek szerelvényeit mindig lefelé a lej­tős (a, b) fölületekre szorítja úgy, hogy a függélyes hengerek a munkadarab egyen­lőtlen vastagsága esetén sem: engedhetnek fölfelé. Ezt egyszerű módon azáltal érjük el, hogy a (22) éket (2. ábra), amelynek sülyesztése vagy emelése révén a függé­lyes hengerek elállíthatok, mellső vagy hátsó oldalával a hengerlés alkalmával erő­sen megfeszítjük. Ha már most a szerel­vény fölfelé mozogni törekednék, akkor an­nak a (k) pont körül el kellene forognia (4. ábra). Ezt azonban a hengerlés! nyomás gá­tolja. A (k) pontot a függélyes hengerek számára való szerelvény középsíkjátólj le­hetőleg magasra kell helyezni, amely cél­ból a függélyes hengerszerelívényt elő­nyösen (g) kiugrással látjuk el Ugyanezt a célt akkor is elérjük, ha a függélyes szerelvények oldalirányú elállí­tását csavarokkal végezzük, amint az az 5., 6. és 7. ábrában van föltüntetve; ez eset­ben ugyanis a csavarokat a függélyes hen­gerek számára való szerelvények közép­síkja fölött lehetőleg magasan rendezzük el. Ilyen módon az előbb szükséges fölső állítólécek fölöslegessé' válnak és az alsó léceket (23) ékekkel helyettesítjük, ame­lyek vízszintes eltolása útján a függélyes hengerek szerelvényelt függélyes irányban beállíthatjuk. A (23) ékek a hengerállvány­ban vannak ágyazva és a hozzáférhető (24) csavar segélyével könnyen állíthatók. A (22) ék a fölső hengerrel megfelelően emelhető és sülyeszthető. A fogaskerekek, csavarmenetek és ékhajlás áttételi viszonyai úgy vannak megválasztva, hogy a függé­lyes hengerek számára való szerelvények, illetve maguk a függélyes hengerek he­lyes, arányos helyzetüket mindig megtart­ják. A hengerek elállítását a (25) elektro­motor segélyével mindkét állvány számára közösen, és pedig (26) homlokkerekek és (30) kúpkerekek révén a (27) négyszögle­tes végű tengelyre való átvitel1 útján fo­ganatosítjuk úgy, hogy az állványok kö­zötti távolság változtatható, ha ezt a hen­gerek megkívánják. A hengerek beállításánál a vízszintes hengereket először pontosan merőlegesen egymás fölé helyezzük azáltal, hogy sze­relvényeiket megfelelően beállítjuk. Ez­után a függélyes hengereket egymástól függetlenül beállítjuk a (23, 22) ékek út­ján. A fölső henger kiegyensúlyozása a (31) csapágykengyelek révén történik, még pe­dig előnyösen hidraulikus hengerek segé­lyével, amelyek az állvány külső részére vannak szerelve (2. ábra). Míg az ismeretes berendezéseknél a paj­zsok lejtős fölfekvési fölületének ékszerű hatása folytán az állítólécek között ékha­tás lép föl, amely a tartó lemezeket nagy erővel széjjelfeszíteni törekszik és ily mó­don a hengerállványokra nagyobb nyomást visz át, miáltal az egész: rendszer !rugal­massága fokozódik, addig a függélyes hen­gereknek a (22) ék segélyével a találmány szerinti oldalirányú elreteszelésénél a füg­gélyes hengerektől eredő hengernyoniás köz­vetlenül a rendkívül erős négy (32) hor-

Next

/
Thumbnails
Contents