48975. lajstromszámú szabadalom • Beállítható rúgós támaszték lólábak és lúdtalpak számára

nek összekötő csapjai a szabadon egymásra helyezett végek számára kettős excenter gyanánt vannak kiképezve, a 8. ábra nagyobb léptékű hosszmetszet a megosztott húzószalag összekötő helyén át a 6. és 7. ábra szerinti kettős excenter gyanánt kiképezett összekötő csapokkal, a 9. ábra a beállítható rúgós támaszték alulnézete a főrúgóval szilárdan kapcsolt megosztott húzószalaggal, melynek szétálló szabad végei a hosszirányra merőlegesen mozgatható és feszítőszerkezet gyanánt szolgáló és különböző hosszúságú bevágásokkal biró egyenestolattyúval vannak kapcsolva, a 10. ábra az összekötési helyek elülnézete a 9. ábrában föltüntetett feszítőszerkezettel. Jelen találmány céljaira vagy egy ismert módon be- és kiakasztható vagy egyik végén szilárd egyrészű húzószalagot vagy pedig egy megosztott és ez esetben mindkét külső végén vagy a fő- vagy támasztórúgóval szilárdan kapcsolt vagy be- és kiakasztható húzószalagot alkalmazunk, melyre külön feszítőszerkezet hat. A mellékelt rajzban az alkalmas anyagból készült fő- vagy támasztórúgó (a)-val van jelölve, (b) az egyrészű, (bl, b2) pedig a kétrészű szalagot jelzi. Az osztatlan (b) húzószalag külső végein oly (c) furatokkal bír, amilyenek bajonettzáraknál alkalmaztatnak, azaz bővebb nyílással a csapfej átbocsátására és az excenter forgatására; ehhez csatlakozik egy keskenyebb a csap vastagságának megfelelő (cl) hasíték. A szalag ezen furatokkal fogja a ;(d) csapot körül, mely az 1—4. ábrák szerinti példánál az (a) főrúgóban tengelye körül forgathatóan van megerősítve és középső részében, melyben a (b) húzószalag végei csatlakoznak, (e) excenter gyanánt van kiképezve. Az excenterek a szalag irányával párhuzamosan kevéssé le vannak lapítva és a (cl) bajonetthasítékok szélésségéhez vannak alkalmazva. A húzószalagnak a csapokba való kapaszkodása után ha ezek (e) excentere a (cl) hasítékok irányába esik, a lelapított excenterrész ezen hasítékba lép és meggátolja azt, hogy az excenterrész ezen hasítékba lép és meggátolja azt, hogy az excenter a rúgós támaszték használata önkéntelenül eltolódjék vagy visszaforogjon. Az (e) excentereknek az 1. ábrában szemléltetett állásában az (a) főrúgó íve a legkisebb mértékű. Ha ezt növelni akarjuk, akkor a főrúgó végeinek összeszorítása által az (e) excenterek egyikét a (c) nyílások megfelelő kerek folytatásaiba hozzuk és az excentert 180°-kal elforgatjuk és a főrúgó végeinek fölszabadítása által a húzoszalag megfelelő (cl) hasítékába eresztjük vissza. Eközben az eredetileg kifelé álló excenterszél a húzószalaggal jön kapcsolatba és az (a) főrúgó kénytelen az előbbinél erősebb ívet fölvenni, minthogy az excenterszélnek középpontjától való tényleges távolsága most megnövekedett, a húzószalag hossza ellenben nem változott. Az (a) főrúgó ívmagasságának további növekedését azáltal érjük el, hogy ugyanazon módon a másik excentert is 180°-kal forgatjuk el. Célszerű az excenter szárát (el) alaplemezével összecsavarolni, összeszögecselni vagy egy részből készíteni és fölülről a főrúgón keresztül dugni, mely esetben azonban az alsó (e2) fejet külön kellene fölhelyezni. A 6. és 7. ábra szerinti fogagatosítási példánál az (f) összekötő rész külső végeivel az (a) rorúgó száraiba kapaszkodó (bl, b2) húzószalag két belső, szabadon egymáson fekvő végén excenterekkel van ellátva, melyek ezen alaknál is a (c) furatok és (cl) hasítékok segélyével jutnak a húzószalaggal kapcsolatba é3 elforgás eJleu ugyanoly módon vannak biztosítva, mint a leírt példánál. Az (a) főrúgó ívmagasságának beállítása, illetve az excenterek ezen beállítás céljából való elforgatása ugyanúgy történik, mint az előbbi esetben. Az eredeti helyzetükben egymáshoz képest 180°-kal elforgatot (e) excenterek egymással mereven lehetnek kapcsolva vagy középtengely körül mozgathatóan lehetnek elrendezve. Az első esetben a főrúgó két, a második esetben három és a két excentert különböző nagyságban képezzük ki, négy különböző ívmagasságra állítható be. Az excen-