48974. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű erőgép

— 2 — vannak ellátva, melyek a (b, b'j csészék megfelelően részútosan levágott részeivel érintkeznek. A bélések mindegyike az (f g) nyílások egy sorával van ellátva, melyek a (d, e) csatornákba torkolnak; ezen csatornák a be-, illetve kibocsátó nyílásokat alkotják. A kibocsátó szelep csészéjének falai azon a helyen, ahol a nyílások ki vannak vágva, vastagabban vannak kiképezve és az (m) falak fölső részüktől egészen alsó részükig üregesek (2. 3. ábra). Ezáltal a szelepeket körülvevő térben erős vízáram keringhet úgy, hogy a kipuffogó gázok a szelepeket, illetve ezek csészéit el nem égethetik. A (h, j) dugattyússzelepek hajtásukat a gép vezérlő tengelyén megerősített forgatytyúkról nyerik. Ha a szelepeket a pontozva föltüntetett fogaskerékáttétel útján négyütemű üzemben működésbe hozzuk, azok a gép működését elősegítik. A főhengerben történő kompressziólöketnek ugyanis a szelepebnek az i. ábrán (C)-vel jelölt fordulatrésze felel meg, mely közben a bebocsátó szelep fölfelé halad, a kibocsátó szelep pedig fölső holtpontján halad át. A főhengerben lefolyó munkalöketnek megfelelő szelepelmozdulás az 1. ábrán (P)-vel van jelölve ; ekkor a kibocsátó szelep lefelé halad, a bebocsátó szelep pedig fölső holtpontján halad át. Ezáltal a bebocsátó szelep a kompressziót elősegiti és az explózió által nem érintetik, míg a kibocsátó szelepre az explózió közvetlen hatást fejt ki, a kompreszszió pedig ezen szelepet érintetlenül hagyja. A szelep az explózió által kifejtett munkát a forgattyú tengelynek adja át. A szelepek vezető csészéi megerősítési módjuknál fogva tisztítás, javítás vagy kicserélés céljából bönnyen eltávolíthatók, és a melegnek kitett összes részeik jól hűthetők. A 4. ábrán föltüntetett foganosítási alaknál a gép kivitele, tandemgép alakjában történt. A két henger köziil a külső (q) henger nagyobb átmérővel bír, mint a belső (p) henger. A hengerekben a kettős (s) dugattyú működik úgy, hogy a (q) henger hátsó fölülete gyűrúalakú. Az (r, r') szelephengerek fölső részükön a (p) hengerrel, alsó részükön pedig a (q) hengerrel közlekednek; a szelepnyílások a középen vannak. A (h, j) be és kibocsátó szelepek akét henger számára közösek, mikor is az egyik henger a másikhoz képest két lökettel, illetve egy fordulattal előre siet. Ezáltal a bebocsátás és explózió, a kompresszió és kibocsátás, az explózió és bebocsátás valamint a kibocsátás és a kompresszió a két hengerben egyszerre történik. Ezen működésből következik, hogy a két szelep a kompressziót elősegíti és az explóziónál munkát ad le. Ha tehát a gép a 4. ábrán látható nyíl irányában forog, a (h) szelep a (p) hengerben a kompressziót elősegíti és a (q) hengerben történő explóziónál a forgattyútengelyre munkát visz át, míg a (j) szelep a (p) hengerben történő exploziónál munkát ad le és a (q) henger kompresszióját elősegíti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Belső elégésű erőgép, jellemezve részben az exploziógázok által mozgatott dugatytyússzelepek által. 2. Az 1. igényben védett belső elégésú erőgép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hengerek közös égés fejbe torkolnak. 3. Az 1. és 2. igényben védett gép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szelephengerek be- és kibocsátó nyílásokkal vannak ellátva, melyek nyittatnak, ha a dugattyússzelepek a hengernek az égési fejjel szemben lévő részében vannak. 4. Az 1—3. igényben védett gépnek tandemgép gyanánt való kivitele, azáltal jellemezve, hogy a bét henger közvetlenül a be- és bibocsátó szelepeb fölső és alsó részével áll összeköttetésben, mimellett a szelep be- és kibocsátó nyílásai középen vannab elrendezve. 5. A 4. igényben védett gép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a két henger bebocsátását és bipuffogását közös szelepen vezérlik. 6. Az 1. igényben védett gép foganatosí-