48973. lajstromszámú szabadalom • Gép szövőszékekhez való kártyák átlyukasztására

— 7 — tushoz csatlakozó (k, kl) vezetékbe megy, , melyek a (d) elsőrendű kommutátor két 1 meghatározott kontaktusához vezetnek. j Másfelől pedig a (b) áramforrásból jövő árarrt az (a) klisén, (c) tűn, (m2) kefén át az (ml) gyűrűbe és ennek (m3) peremébe megy, ahonnan a peremmel kapcsolatos (m4) csapokon át az (i) a'zatnak a csapokkal érintkező (j) kontaktusaiba megy. Ezektől azután a (k, kl) vezetékek az, áramot szintén a (d) elsőrendű kommutátor megfelelő kontaktusaihoz vezetik/ Az (e) elektromágnesek ugyanolyan sorrendben vannak elrendezve, mint a 2. ábrán és a fönti példában leírt módon tolvamozognak. Itt is legföljebb 448 tűből álló nyüstrendszert tételezünk föl úgy, hogy a gép (16) elektromágnesének egy teljes elmozgásuk folyamán egymásután 28-szor kell működnie. Tehát a (d) elsőrendű kommu- j tátornak, mely (16) kontaktust foglal magában, az elektromágnesek egy teljes élmozgása folyamán 28-szor kell áramot bocsátania minden egyes (g, gl) kettős kontaktusba. Minthogy azonban ezen kommutátornak mozgó (h) karját transzmisszió útján a gép főtengelyéről mozgatjuk, nyilvánvaló, hogy ez azalatt is folytatni fogja forgását, míg az elektromágnesek visszafelé mozognak, azaz azon idő alatt is, miközben a kártya lyukasztása mégy végbe. Másfelől viszont szükséges, hogy a (d) elsőrendű kommutátornak (h) mozgó karja, abban a pillanatban, mikor az elektromágnesek már eredeti kiindulási helyzetükbe visszaérkeztek, újra az első elektromágnesnek megfelelő (g, gl) kontaktuson legyen. Okvetlenül szükséges tehát, hogy a (d) elsőrendű kommutátor (h) karja az elektromágnesek visszafelé történő mozgása folyamán is egész számú fordulatokat végezzen. Ezen föltételnek úgy teszünk eleget, hogy a (h) kar mozgatását, a sebességet sokszorozó tranzmisszió útján oly módon eszközöljük, hogy a (h) kart forgató másodrendű tengely a gép vezérlő főtengelyének egy teljes fordulata alatt például 35 fordulatot tegyen. Ebben az esetben 28 fordulat a (16) elektromágnes működtetésének felel meg, 7 fordulat pedig az elektromágnesek visszafelé mozgása folyamán mintegy üresen történik. Ha az (í) segédkommutátor nem volna, a (b) battériából jövő áram az (a) klisén és (c) tűn át közvetlenül a kommutátor (h) karjába és ennek forgása folyamán egymásután a (d) kommutátor (1, 2, 3 15, 16) kontaktusaiba és az ezekkel kapcsolatos vezetékeken át a gép (1, 2, 3 15, 16) elektromágneseibe áramlana. Ekkor az elektromágnesek a 2. és 3. ábrák leírásánál említett sorrendben működnének és ezen működésük a tűsor előtt való elmozgásuk folyamán 28-szor ismétlődnék. Ugyanazon esettel állanánk tehát szemben, mint amilyent föntebb jeleztünk, hogyt. i. a kartonlyukasztó árak működésbe hozatala vagy működésen kívül való helyezése tisztán és egyedül a (c) tűnek az (a) klisén éppen elfoglalt helyzetétől, vagyis csak attól f üggne, hogy ezen tű a klisének fémrészletével vagy elszigetelt részletével érintkezik-e. A kommutátor (f) közbeiktatása folytán ezen működési föltételek módosulnak. Könnyen belátható, hogy az (f) kommutátornak az 5. ábrán föltüntetett helyzetében a (b) battériából kiinduló áram az (a) klisén és a (c) tűn való átáramlása után | (m2) kefén át az (ml) gyűrűbe és ennek j (m3) pereme közvetítésével a kommutátor-I nak csupán 6 (m4) csapjába és 6 (j) konj taktusába, következőleg 12 (k, kl) veze-1 tékbe megy, minthogy minden egyes (j) ! kontaktus két (k, kl) vezetékkel van a (d) elsőrendű kommutátor két (g) kontaktusához kapcsolva. Ezen kommutátor (h) karja tehát forgása folyamán az (a) klisétől jövő áramot csakis azon elektromágnesekkel közli, melyek olyan (gl) kontaktusokkal vannak kapcsolatban, • amelyeknek megfelelő (g) kontaktusok az (f) kommutátor (m3) pereme és (m2) keféje közvetítésével az (a) klisével vezetői összeköttetésben állnak. Ellenben azon (gl) kontaktusokkal kapcsolatos elektromágnesek, melyeknek (k, kl) vezetékei az (m7) csappal szemben | lévő (j) kontaktushoz vezetned, mindig áram ' nélkül maradnak, minthogy az (m7) csap