48888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víztisztításra bariumcarbonat alkalmazásával
2 -része még változatlan állapotban van, időről-időre az (a) térbe vezetjük át, hol az ebbe bejutó, még az összes szulfátot tartalmazó nyers víz a báriumkarbonátot teljesen átalakítja. Ez a báriumkarbo,nát elégtelen ugyan ahhoz, hogy az összes kénsavat lekösse, de minthogy a karbonát egész tömegében átalakul szulfáttá, az iszap eltávolítása báriumkarbonát veszteségekre olsot nem ad, miért is az (e) térben állandóan lehet bizonyos mennyiségű, a kénsav lekötésére elégséges báriumkarbonátot tartalmazó iszap. Az 1. ábrán az (e) térben lévő iszap egy része az (f) csap nyitásánál önműködően megy a (d) nyíláson át az (a) térbe, de az átvezetett is$ap mennyiségét azáltal, hógy a (g) süveget mozgathatóan vagy beállíthatóan alkalmazzuk, vagy mint a 2. ábrán a (h) iszapátvezető vezetékbe (i) .zárótagot kapcsolunk be, melyet a szükséglet szerint nyitunk vagy zárunk, határolhatjuk is. A (g) süveg az 1. ábrán akként van elrendezve, hogy a barytiszap az {e) térből a víz fölemelkedése közben, vagy a berendezés nyugalmi állapotánál önként az (a) térbe le nem eshetik, ellenkezőleg, ehhez az szükséges, hogy az (a) tér részben kiürüljön, mint azt már jeleztük, pld. az (f) csap nyitásának következménye. A 2. ábrán az (e) térből az (a) térbe csakis az (i) csap nyitásánál jut iszap. Az iszapot az (e) térből természetesen egy külön, meg nem rajzolt tartályba is le lehetne vezetni és ebből a szükségletnek megfelelően az (a) térbe lehetne átvezetni. Ha az iszapnak az (e) bary.tfürdőből az (a) meszezőtérbe való átvezetésére a 2. ábra szerint külön vezetéket alkalmazunk, ebbe a 3. ábrán látható (k) merőedényt is be lehetne kapcsolni, mely fölül nyitott vagy zárt lehet. Éz az utóbbi eset látható a 3. ábrán. Eme foganatosítási alak használati módja a következő: Az (1) és (m) csapot zárjuk, az (n) légcsa-. pot és (o) csapot nyitjuk úgy, hogy az iszap az (e) barytfürdőből a (k) mérőedénybe juthat. Mikor ez az edény megtelt, az (n) és ! l (o) csapot ismét zárjuk, az (1) és (m) csapot pedig nyitjuk. Az (m) csapon nyomásalatt álló yíz jut be, mely az iszapot a (k) mérőedényből az (a) térbe hajtja át. A (g) vízszínmutató. csöypa az iszapátáramlását ellenőrizhetjük. Mikor az iszap a (k) edényből kiszorult, az (m) csapot elzárjuk. Ha változó keménységet nem mutató vizet kell tisztítani, melynél tehát a tisztításra kizárólag báriumkarbonátot alkalmazunk, a barytfürdőben ugyancsak fölhalmozódik értéktelen iszap és azért bizonyos idő multával az iszap egy részét, — mely még mindig tartalmaz báriumkarbonátot, — ugyancsak le kell ereszteni. Ily víz tisztításánál szintén célszerű, ha a tisztítási folyamatot két térben végezzük, mert így a báriumkarbonátot jobban kihasználhatjuk. A tisztítandó viz először az (a) térbe jut, melybe ekkor mészvizet nem vezetünk be, de, melyben az (e) tér tisztítása következtében még báriumkarbonátot tartalmazó iszap van és melyben ezt a karbonátot a víz teljesen kilúgozza. Ennek következtében a vízben lévő kénsavas sók egy része leválik, azok teljes leválasztását, az (e) térben lévő (friss) báriumkarbonát végzi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás víz tisztítására báriumkarbonát alkalmazásával, azáltal jellemezve, hogy a vizet egymás után két térben vezetjük át, melyek közül az elsőben a másodikból származó, még báriumkarbonátot tartalmazó iszap van. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási alakja, melynél a víz tisztítását báriumkarbonáttal és mészvíz egyidejű alkalmazása mellett végezzük, azáltal jellemezve, hogy mészvizet az első térbe vezetjük, melyben a; másodikból származó, még báriumkarbonátot tartalmazó iszap van. 3. Az 1. és 2. alatt védett eljárás foganatosítására berendezés, azáltal jellemezve, hogy a két víz által átfolyt teret összekötő és az iszapot a második térből az elsőbe átvezető vezetékbe mérőedény van bekapcsolva. (1 rajzlap melléklettel.^ Pallas részvénytársaság nyomdája Budat> esten.
