48870. lajstromszámú szabadalom • Ceruzahegyező
- 4 -és ezáltal a szegmenst radiális irányban eltolják. Az (50) rudak (55) hüvelyekben vannak vezetve és hogy azokat egyidejűleg állíthassuk be, illetőleg tolhassuk el, külső végükön (56) léc által vannak összekötve, amelyet egy fölgörbített (57) peremmel látunk el. Ezen fölgörbített perem szélébe kapaszkodik az (58) szögemelő egyik végén alkalmazott kampó, mely szögemelő a gépállványon van forgathatóan megerősítve és melynek másik karja a (22) födél egy résén keresztülnyúl és a (46) persely fölső karimája alá ér úgy, hogy a szögemelő egy (59) rúgó nyomóhatása alatt a perselyt állandóan megemelni törekszik. Az (50) rudakon (60) csavarrugókat alkalmazunk, amelyek a rudakat az (56) léccel együtt kitolják, ha az (56) lécet az (58) szögemelő kampója nem tartja fogva. Ha a (46) persely lefelé mozog, úgy az (58) szögemelőnek egyik karját magával viszi, miáltal annak másik karja kikapcsoltatik. Az (58) emelőn még egy (61) tárcsa van elrendezve, oly célból, hogy az emelőt ujjnyomással is lefelé mozgathassuk, ha az (50) rudakat már előbb akarjuk kifelé mozgatni, mintsem a (46) persely a rudak eltolását önműködően eszközölné. Ha az (50) rudak a (56) léc szabadonbocsátása által a (60) rugók hatása alatt kifelé tolatnak, úgy ezáltal a (47) szegmensek csekély mértékben radiális irányban a (46) perselytől elraozgattatnak úgy, hogy a (46) persely szabadon bocsáttatik és megemelhető vagy pedig ami célszerűbb, (28) rugója által önműködően megemeltetik. A (29) ceruzatartó (30) gombja a ceruza rögzítésére szolgáló egyéb szerkezeti részekkel együtt a föntebb leírt kiviteli alakéhoz hasonló. Az önműködő utánatolásu ceruzahegyező működési módja a következő: A ceruzát a már föntebb leírt módon a (30) gomb fölső nyílásán át a készülékre ejtjük, miután előzetesen az (58) szögemelő kampójával az (56) lécet fölső helyzetében rögzítettük. Ha a csavarmenetes (56) persely az anyamenetekkel ellátott (47) szegmensekkel való kapcsolata folytán forgás közben annyira sülyedt, amennyi a ceruza ' tökéletes hegyezéséhez szükséges volt, úgy a persely karimája az (58) szögemelő belső végét lenyomja, ami által a (60) rugók szabaddá tétetnek, amelyek azután az (50) rudakat visszatolják, aminek következménye, hogy az anyamenetes (47) szegmensek és a csavarmenetes persely közötti kapcsolat megszakíttatik úgy, hogy a perselyt a (28) rúgó már most megemelheti. Ha a ceruzát nem kell annyira hegyezni, mint amennire azt a (46) persely által befutott út teljes hossza megengedi, úgy a kellő mértékű hegyezés után ujjunkkal a (61) tárcsára nyomást gyakorlunk, miáltal a ceruzatartó azonnal fölső helyzetébe tér vissza. A 13. ábrán föltüotetett vágótáresa több fogazott (62) tárcsából van összetéve, amelyeknek mindegyike a föntebb leírt (2) vágótárcsához hasonló, azonban annál sokkal vékonyabb. A tárcsák összenyomott, illetőleg egymáshoz szorított helyzetben vannak föltüntetve, mimellett minden tárcsa a szomszéd tárcsához képest félfoggal elforgatva van elrendezve úgy, hogyha a hegyével a (32) tartó (34) kúpos vájatában fekvő ceruza két vágótárcsa érintkezési helyén szoríttatik a (62) tárcsákhoz, úgy csak a két vágótárcsa fogainak hegyei fogják a vágási munkát végezni. Ennek következtében a vágótárcsákat sokkal könynyeben hajthatjuk és a ceruza hegye sem törik le oly könnyen, mintha a fogak éle egész szélességben végzi a vágási munkát. Az ily módon egyes lemezekből összetett vágótárcsát két (71, 71) pofa tartja össze, amelyekhez egyrészt a (63) hajtótengely (72) kötege és másrészt a (63) hajtótengelyre csavarolt (73) anya szoríttatik. A (72) tengelyköteg egy pecek által van a vágótárcsával összekötve és a (73) anya az egyes tárcsákat egymásnak szorítja. A (63) tengelynek a (6) hajtóforgattúval ellenkező vége csavarmenetekkel van ellátva, oly célból, hogy arra egy anyamelletekkel ellátott (64) tárcsát csavarolhassunk, azonkívül pedig a (63) tengely ezen végén egy (65) ékhornyot is alkalmazunk, amelybe egy a (64) tárcsába csavarolt (66) szorítócsavar nyúl. A (17) lánckerék agyrészében
