48867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyümölcs vagy főzelék főzéséra

2 -(14) elvezető nyilas van kiképezve, melyek fölött az áthajlított karima által vagy más alkalmas módon bizonyos távolságban megtartott lyukasztott fém- vagy sodronyhálóból való (15) fal van elhelyezve; ezen fal központi nyílásán a (13) szelence hatol át. Az alsó végén szűkített vagy a (19) vállal ellátott (18) cső a (13) szelencébe tolható és ezen utóbbi által"függélyes helyzetben megtartható. A (18) C3Ő hosszának legnagyobb részén lyukasztásokkal van ellátva és fölső végén a (21) karimával bíró (20) süveggel elzárható. A (18) cső fölső végének gyűrűalakú (22) karimája előnyösen éles. A főzőedény teljesítményének növelése a különböző anyagok egyidejű főzésének lehetővé tétele, valamint az egyes anyagok sajátos ízének megtartása céljából a főzőedényt a 6 — 12. ábrában látható alakban is képezhetjük ki. Ezen foganatositási alaknál a kúpos (24) fallal biró, köralakú (23) gőzfejlesztő edényt a (25) födél zárja le, melynek (26) palástja a gőzfejlesztő edény falára tolható és gőzáthatlan összeköttetést létesít. A födélen több kúpalakú (27) cső van szimetrikusan elrendezve, melyek mindegyike a (28) sűrítő edények számára tartóul szolgál, ezen sűrítő edények a (27) csőre tolható központos (29) és az áthajló (30) karimával vannak ellátva, mely a (11) tokhoz hasonló (31) üvegharangok fölvételére szolgál, ezen üvegharangok a (32) födővel vannak ellátva. A (29) cső szájrészén kiképezett (33) karima a (34) gőzelosztó cső tartóját képezi ugyanúgy, mint ezt a (18) csőnél láttuk. Ha a főzőedényt darabos anyag, pl. rizs -vagy efféle számára használjuk fel, akkor a (18) vagy (34) cső helyébe a lyukasztott (35) süveget alkalmazzuk és a (15) korongot a kiemelkedő (37) középrésszel biró (36) hálóval vagy lyukasztott fémlappal pótoljuk (8. és 9. ábra), a (35) süveg a (37) kiemelkedések és a (38) karok által az üvegharanghoz szoríttatik. A főzőedény kényelmes szállítására a központosán elrendezett (39) fogantyú szolgál. A főzendő gyümölcsöt vagy megfelelő eszközzel magjától megfosztjuk, hogy a központosán elrendezett lyukasztásos gőzelosztó csövet szorosan körülvegye vagy pedig ezen utóbbit használja fel magelválasztásra és a gyümölcsöt azután helyezzük el a gőzelosztó cső körül, amidőn a (33) süveg be vagy ki van tolva, hogy gyümölcsön kívül lévő összes nyílások elzárva legyenek. Ezután a csövet szelencéjébe •helyezzük és a gőzkamrát zárjuk. Ha a vízzel töltött gőzfejlesztőből fejlődő gőz a gyümölcsön átszoríttatik a kiűzött gyümölcslé és a vízpárák az egyetlen üvegharanggal biró főzőedénynél a gőzfejlesztőbe, a több üvegharanggal biró főzőedénynél pedig a sűrítő edénybe vezettetnek, hol a lé szükség esetén besűríttetik, úgy hogy a gyümölcs díszítésére felhasználható. Azáltal, hogy a gőz ily módon a gyümölcsön áthatol, ennek úgy belső szöveteit gyorsan és egyenletesen megfőzi, melyek a hosszabb tartamú főzést igénylik, minthogy a gőz előbb ezekre hat ós csak azután a külső fiatalabb és lágyabb cellákra. A gőz a gyümölcshéját meglazítja és lehántja úgy, hogy ez gyorsan eltávolíttatik. A kondenzált víz és gyümölcsnedv a fedélben lévő elvezető nyílásokat részebn eltömi és annyira szűkíti, hogy a gőz a gőzelosztó cső nyílásain át közvetlenül a gyümölcs belsejébe hatolni kénytelen. A gyümölcsöt vagy főzeléket körülvevő kamra csak arra szükséges, hogy a gőzt felfogja és sűrítse és lehetővé tegye a főzőedénynek közönséges pároláshoz való felhasználását, míg darabos állapotú anyagot, mint rizst vagy effélét kívülről ható gőzzel kell főzni. Ha a gőzt a gyümölcs belsejébe vezetjük és innen kiűzzük a gőzt nem kell okvetlenül elzárni, miután a gyümölcsöt elhagyta, minthogy a főzés belülről megy végbe és az eredmény ugyanaz, ha a kamra elmarad és a gőz az anyag elhagyása után szabadon kiterjed. Az egyetlen üvegharanggal biró főzőedény gőzelosztó csövének alsó végét szükség esetén alkalmas gőzforrással összekötött csővel kapcsolhatjuk, míg a leírt szállítható gőzfejlesztőt kizárólag a nedv és