48866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olvasztás által pépszerű állapotba hozott kvarc alakítására

- 2 az (a) és (b) féiformák egymással érintkező ! fölületein a (c) és (d) vezető lécek vannak elrendezve. Utóbbiak a félformák egymáshoz képest való elmozdulásánál késszerűen csúsznak egymáshoz. A formálandó (e) anyag mennyisége és nagysága úgy állapítandó meg, hogy az a forma (f) mélyedéseit legblább az (m) ürege helyén annyira hidalja át, hogy az anyag egy része még a formaszekrények érintkező fölületein feküdjék föl; ahol pedig a formafalak a (c) és (d) vezetőlécekkel vannak ellátva úgy célszerű, ha az anyag még ezeken túl is terjed. Ha már most a szívós és pépszerű munkaanyag belsejébe, pld. égy meghegyezett (b) fahasáb segélyével egész az (m) üreg közepéig egy elgázosítható (i) testet (burgonyadarabkát) vezetünk be és aztán a két félformát igen nagy nyomással egymásba illesztjük, úgy a (c, d) vezetőlécek a munkaanyagot ezen a helyen összepréselik vagy esetleg egészen le is vágják. Ily módon a formálandó anyag (m) ürege minden oldalról szorosan elzáratik, (2. ábra) és a pépszerű kvarc anyag az üreg falainak érintkezése pillanatában egy homogén testté egyesül. Ugyan ebben a pillanatban a bevezetett hüvelyből oly nagy nyomású gázok, gőzök vagy égési termékek keletkeznek, hogy ezeknek hatása alatt, az (e) testnek anyaga minden irányban szétfeszíttetik, így keletkezik a 3. ábrán föltüntetett test, mely két az (n) összekötőrészek segélyével egyesített (o, p) csészefelekből áll. Az (n) összekötőrész az eljárás befejeztével főrészeléssel, a köszörüléssel stb. a csészéről vagy tégelyről eltávolítható. A forma (f) mélyedéseibe zárt levegő a formálandó (e) anyag szétfeszítésénél a formarészek fenékfölületén i elrendezett (r) lyukon át távozhatik. A formálás úgy is történhetik, hogy az eljárás által egy helyett több zárt, az (n) összekötőrészek által összefüggő üreges test keletkezik; ezen összekötőrészek eltávolítása után egész üreges testeknek részei nyerhetők. A leírt eljárással csészéket, tégelyeket, palackokat, csöveket és sok más a labora- | tóriumban vagy a technikában szükséges, ' eddig üvegből, fémből vagy agyagból készült testet lehet előállítani. A találmánybeli eljárás akkor is célszerűen használható, ha a formálás nem formaszekrények segélyével történik. Ebben az esetben az eljárás a megközelítőleg hengeressé alakított munkaanyagból indul ki. Az eljárás lényegében ilyenkor a következő: A formálandó anyagot központos nyílással ellátva, egyik végén valamely alkalmas szerszámmal megfogjuk és fölemeljük, azután alulról vagy fölülről a nevezett tulajdonsággal bíró idegen testet vezetjük be a munkadarabba, mire valamely célszerűen működő szerszámmal a nyílás két végét gyorsan beszorítjuk úgy, hogy a központos nyílás mindkét oldalról zárva legyen. A bevezetett testbői fejlődő nagynyomású gázok vagy gőzök az anyagot körte vagy golyóalakúra feszítik ki. A munkaanyag vastagságának célszerű megválasztása és esetleg a felfuvás előtt foganatosított húzás é3 hajlítás folytán könnyűséggel lehet lombi. kokat főző palackokat stb. előállítani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás olvasztás által pépszerű állapotba hozott kvarc vagy nehezen folyó vágy Olvadó szilikátok alakítására, azáltal jellemezve, hogy a képlékeny munkaanyag belsejébe, annak fölületére vagy a munkaanyag alá légmentes elzárás mellett kisméretű idegen anyagokat vezetünk be, melyek a munkaanyag magas hőmérsékletének hatása alatt elgázosulnak elgőzölögnek vagy elégnek, mire az ily módon keletkezett légnemű termékek nagy nyomása a munkaanyagot minden irányban szabadon szétfeszíti, vagy pedig, amennyiben azt előzőleg formaszekrénybe helyeztük, az anyagot a formaszekrény falaiba szorítja. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás kiviteli alakja, jellemezve ezáltal, hogy idegen testnek az (e) munkaanyag (m) üregében való bevezése után ezen üreg lezárása magának az üreg által elválasztott kvarc anyagra újra való egyesítése által történik.