48836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műselyemnek előállítására kereskedelmi cellulózeból

mennyiségnek a hengerbe való bevezetésére szolgál azáltal, hogy az a (10) tengelyen alkalmazott (9) kézi forgattyúval (1. ábra) forgattatik. A szárnyas fenék azonban nem képez tömítő elzárást és így a két (1) és (7) tartályrész között állandó összeköttetést létesít. . A (7) tartályrésznek tömítően fölillesztett födőjébe torkol a (11) tömlő, mely másik végével egy víztartályba merül (Barboteur). Ezen fölötte egyszerű berendezésnek mű­ködése és az elv, melyen az alapszik, a következő: A cellulóze föloldása a Schweizer-féle oldatban megkönnyíttetik a hőmérséklet csökkentése által; ezen célra az összes mű­selyemgyárak hűtőberendezésekkel vannak fölszerelve, melyeknek segélyével az oldat­tartályokat 6° C-ra és még jobban lehűtik. A jelen találmány tárgyát képező eljárás­nál előnyösebbnek és olcsóbbnak bizonyult a lehűtést az(l) hengerben a rézammoniák­oldatban föloldott ammóniáknak gyors el­párologtatása által előidézni, még pedig az (5) csövön át az egész folyadéktömegbe betúvott levegő segélyével, mert az ekként fölszabaduló ammónia egyrészt a földolgo­zásra kerülő cellulóz telítésére használtatik föl, miáltal a cellulóz oldhatóságát előmoz­dítjuk s a vezető (o) lefolyását meggyorsítjuk, másrészt pedig, mert ezen kezelésnél az ammóniának légáram általi kihajtása ma­gát a földolgozásra kerülő cellulózt is le­hűti. Ezen eljárás és berendezésnél célszerűen a Schweizer-féle oldat helyett ammóniát alkalmazunk oly rézoxyd fölösleggel, mely­lyel annyi cellulózet tudunk réz-cellulózévá átváltoztatni, mint amennyi 9—104 /0 -os ol­dat elérésére szükségeltetik, könnyben ér­jük el a kívánt a coaguló oldatot anélkül, hogy a rézammonia-oldat gyöngülne. A reakció szerkezete akkor igen egyszerű. A cellulóze először kivonja az ammóniából vagyis az abban föloldott rézammoniák-só­ból a rézcellulóze képzésére szükséges re­zet, amikor is az ammónia egyidejűleg kivon a szuszpendált rézoxyd fölöslegből egy új rézoxydmennyiséget és azután átadja azt egy új cellulózemennyiségnek, mely a meg­előző mennyiségnek föloldatása után a tar­tályba vezettetik. Amilyen mértékben kép­ződik a rézcellulóze, olyan mértékaen tűnik el a megfelelő mennyiségű rézhydroxyd úgy, hogy végül az összes cellulóze és rézoxyd föl van oldva. Hogy a (7) tartályrészben lévő nedves cellulóze ne legyen kénytelen a rézammonia oldatba való jutása után víztartalma követ­keztében előbb rézoxydot kiválasztani és nehogy ezáltal az eljárás lényegesen meg­lassítassék, a befúvott levegő által tova­ragadt ammóniagázt a (8) szárnyas fenék mellett elvezetjük, amikor is az a cellulóze áztató vizét telíti, s a cellulózt egy részé­nek elpárolgása folytán még le is hűti, mi­által a cellulóze a rézammoniák-oldat szá­mára könnyebben megtámadhatóvá válik. A fölös ammoniákgázt a (11) cső vízbe vezeti, ahol az elnyeletik. Az ekként kapott colloi­dális cellulóze-oldatot közönséges szűrő présen átszűrjük, azután nyomás alatt haj­szálvékonyságú nyílásokon át kipréseljük és az ezekből való kiáramlásakor valamely sav segélyével koaguláltatjuk. A savfürdő kénsavnak és sósavnak keve­rékéből állhat. A találmány tárgyát képező eljárásnál alkalmazott fonálprés igen egyszerű szer­kezetű és ennélfogva könnyen kezelhető és tartható jó karban. Lényegében ezen prés a következő részekből áll: 1. a sűrítendő oldat számára elrendezett (12) tápcsövekből (5. ábra). 2. A koaguláló fürdő fölvételére szolgáló (18) csövekből (4. ábra). 3. Az öblítő és mosó teknőből (5. ábra) és 4. A hajtó, feszítő és fölgombolyító hen­gerekből (5. ábra). A (12) tápcsövek (5. ábra) a (13) csö­vek útján (3. ábra) összeköttetésben álla­nak a tartállyal, mely a szűrt oldatot tartalmazza; a tápcsövek több, egymástól 15^20 cm. távolságban elhelyezett (14) vascső-oldattal vannak ellátva, melyekre a (15) csapok vannak fölszerelve. Ezekre viszont alkalmas csavarokkal a (16) tolda­tok vannak erősítve, melyek az üvegből ké-

Next

/
Thumbnails
Contents