48825. lajstromszámú szabadalom • Centrifugálregulátor

SZABADALMI 0 HIVATAL

.Megjelent 11)10. évi május hó 21-én,

MAGY. ||| KIR.

SZABADALMI LEÍRÁS

48825. szám.

V/o/l. OSZTÁLY.

Centrifugálregulátor.

GANZ ÉS TÁRSA VASÖNTŐ- ÉS GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSULAT CÉG BUDAPESTEN.

A bejelentés napja 1909 május hó 24-ike.

A találmány tárgya oly centrifugálregulátor, melynél a nehezékek a regulatortengellyel rúgólapok révén vannak összekötve, a nehezékek kimozgását pedig a rúdazatra egy, az üreges regu átortengelyben szabadon mozgó orsó viszi át, melynek , egyik vége rúgószalag révén a nehezékekkel, másik vége pedig univerzáksukló révén a szabályzó rudazattal van összekötve és egy, a nehezékek kilengé-e ellen irá- j nyúló rúgó hatása alatt ál!, mely rágó a j szabályzótengely egy hornyához támaszkodik; ezen rúgó és a két nehezéket közvetlen összeköt;», ismert módon elrendezett húzó rúgó képezik a centrifugá'erő ellenében ható azon elemeket, melyek mindegyike megfelelő megerősítés m?llvtta centrifugálerő megszüntetése tekintetében a másikat helyettesíteni tudja.

A nehezékek helyzetének kölcsönös függőségét két, a szabályzó tengelyen l?nghetően ágyazott egyenlő- és kétkarú emelő határozza meg, melyek a nehezékekkel egy, esetleg szintén rúgólapokból ké/ezett rudazat segélyével vannak összekötve.

A csatolt rajz

1. ábrájában a találmány értelmében I szerkesztett vízszintes tengelyre szerelt '

í regulátor részben a 2. ábra A—B vonala | szerint metszve, nézetben van föltüntetve, míg a

2. ábra a megfelelő fölülnézet,

3. ábra pedig az 1. ábra C—D vonala szerinti metszet.

4. ábra a rudazat és a regulátororsó kardani kapcsolatát tünteti föl.

A vízszintes vagy függélyes (a) legulátortengelynek a csőalakú (b) vége előtti része a szimmetrikusan elrendezett (i) keret á1 tál képeztetik, melynek radiálisán álló oldalai között a keret síkjára merőlegesen álló radiális (c, c) és (d, d) karok vannak elrendezve, melyek közül a jobbol\ dalon fekvők (c, c) az (m, m) nehezékek tartóit, a jobboldalon fekvő (d, d; pedig az (m, m) nehezékek kilengését határoló (h, h) ütközőket képezik.

Az (m, m) nehezékek a könyökszorűen , kiálló (2) karral ellátott gyűrűs testek által képeztetnek. A (2) karoknak a szabályzó tengellyel párhuzamos síkjai és a (c, c) karoknak megfelelően fekvő homloksíkjai közé (n) rúgólapok vannak feszítve, melyek a nehezéktartókat képezik.

A (2) karoknak egymás felé irányuló szárainak végei a (3) síneket hordják, me-