48823. lajstromszámú szabadalom • Tüzelés

ben a valamivel csekélyebb méretű (c) lép­csős rostély van elrendezve; ezen lépcsős rostély lényege abban áll, hogy a (d) lép­csők tűzálló anyaggal vannak burkolva, illetve tűzálló anyagból állnak, hogy az- al­kalmas tűzálló boltozat hővisszasugárzó ha­tását tökéletesbítsék. A (bO boltozat a lép­csős rostély fölött van elrendezve és a (b) előkamra mennyezetét képezi. A tűzálló boltozat egymagában nem volna képes a kellő hőmérsékletet föntartani. Ezen hatást azonban a lépcsők tűzálló bo­rítása támogatja, mely a levegőnek úgy közvetlen hatása, mint a lépcsők közei ál­tal eszközölt előmelegítése folytán lehe­tővé teszi 60% nedvességet tartalmazó tü­zelőanyagoknak kielégítő módon való el­égetését, ami különben teljesen lehetetlen volna. A visszasugárzott hő a meglehető­sen vastag tüzelőanyagrétegen lassankint egészen áthatol és a tüzelőanyagot meg­szárítja, mialatt az a lépcsőkön leesik. A lépcsőfokok számát úgy kell megállapítani, hogy az anyag teljes szárítása épp eléres­sék és hogy az anyag a jól meggyúladt állapotban jusson a láncrostélyhoz; az anya­got a láncrostély addig továbbítja, míg teljesen ki nem égett. Minthogy a tüzelő­anyag tűzálló falakkal van körülvéve és lefelé csúszása közben minden oldalról fo­kozatosan forró levegőnek van kitéve, a nedvesség lassanként és nem hirtelen pá­rolog el, úgy, hogy a különben föllépő hűtő hatás meg van akadályozva. A bolto­zat a gőzt lefelé a tűzre veti, hol az szét­bomlik és a lángokkal összekeveredik. A lépcsős rostélynak láncrostéllyal való kombinációja azonban a tüzelőanyagréteg vastagságának tekintetében nagy nehézsé­geket támaszt. A szomszédos falhoz való súrlódás következtében a tüzelőanyag­nak a lépcsős rostély, valamint a láncros­tély oldalaihoz való mozgása késik; eköz­ben a rostélyok oldalaira kevesebb tüzelő­anyag jut és azok erőteljesebb visszasu­gárzásnak vannak kitéve úgy, hogy élén­kebb elégést hoznak létre, miáltal végül szabaddá tétetnek és fölös levegőt bocsá­tanak be. A rostély középrészén ellenben a tüzelőanyag f ölhalmazódik és itt levegőhiány lép föl. Ennek eredménye az, hogy a tüzelő­anyag a tüzelőberendezés végére ér, anél­kül, hogy teljesen kihasználtatnék; az órán­ként elégett mennyiség csekélyebb és .en­nek megfelelően a hatásfok kisebb. Ezen hátrány elkerülése végett a (b') boltozat mellső részén az (f) szabályozó le­mez (2. ábra) van elrendezve, mely arra a helyre hat, hol a (g) tölcsérből jövő tü­zelőanyag- a lépcsős rostély első fokát el­érte. A'i (f) lemez szabályozó széle nem egyenes vonalú, hanem ívelt vagy mindkét oldalán elvágott végekkel van ellátva. A szabályozó lemez ezen alakja folytán a tü­zelőanyagréteg az oldalakon magasabb, mint a középen, Hasonló módon a lépcsős rostély széle alul az utolsó lépcsőn vagy az utolsó lép­csőkön nem egyenesen, hanem mindkét vé­gén legömbölyítve, vagy ívelten van kiké­pezve (3. ábra). Ezáltal a lépcsős rostély alsó részének hajlása és ennek következ­tében a tüzelőanyag sebessége a rostély mindkét oldalán növeltetik. Ezen két elrendezés a tüzelőanyagnak a rostély középrészén való összegyűlését meg­akadályozza é3 a tüzelőanyagnak az egész rostélyon való egyenletes elosztását lehe­tővé teszi, ami az égésnek önműködően szabályos és állandó tovahaladása számára szükséges. Enélkül a tüzelés megkövetelt magas hatásfoka nem érhető el. -SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tüzelés, jellemezve előkamrában elren­dezett lépcsős rostélynak alatta fekvő láncrostéllyal való kombinációja által. 2. Az 1. igényben védett tüzelés fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lépcsős rostély fokai tűzálló anyaggal vannak burkolva, illetve tűzálló anyag­ból állnak. 3. kh 1. és 2. igényben védett tüzelés fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (g) tölcsér és a (c) lépcsős ros­télynak legfölső foka között a (b) elő­kamrát befödő (b') boltozaton az (f) sza­bályozó lemez van elrendezve, melynek

Next

/
Thumbnails
Contents