48820. lajstromszámú szabadalom • Vasúti jelző és megállítókészülék

amelyek közül az (I) jelzésű, főleg kétvágányú, (II) jelzésű pédig főleg egyvágányú vasutak számára alkalmas; a 2. ábra oldalnézete az 1. ábrában (I)-gyel jelzett kiviteli alaknak a vonat menetirányában tekintve; a 3. ábra az (I) jelzésű kiviteli alak fölülnézete; a 4. ábra nagyobb léptékben rajzolt hosszmetszet a 2. ábra A—B vonala szerint, míg az 5. ábra alaprajzi metszet a 4. ábraC—D vonala szerint, végül a 6. ábra a mozdonyon lévő kontaktust középállásában tartó rűgószerkezetet tünteti föl, főleg a (II) jelzésű kiviteli alakhoz alkalmas kivitelben. Az ábrázolt kiviteli alakoknál a kontaktussin a pályatest fölött, annak középvonalában van elrendezve és kapcsolatban van hozva a szokásos karos jelzővel. Az (I) jelzésű kiviteli alaknál az (1) kontaktussin, mely az 1—3. ábrákban «tilos» állásában van föltüntetve, egy középső vízszintes részből és mindkét vége felé lejtősen fölfelé emelkedő (2) részekből áll és a (3) tengelyhez van erősítve, mely a (4) kerethez erősített (5) csapágyakban van forgathatólag ágyazva. A (4) keret a (6) tartószerkezet segélyével a karos jelző (7) oszlopára van erősítve, oly magasságban, hogy a kontaktussin úgy «szabad», mint «tilos» állásában teljesen az űrszelvény fölött maradjon. A kontaktusain mozgatása a (3) tengely fölött a (8) csapágyakban forgathatóan ágyazott (9) előtéttengelyről történik, az ez utóbbin ülő (10) fogaskerék és a (3) tengelyen ülő, a (10) fogaskerékkel kapcsolódó (11) f ogazott ív segélyével. Az előtéttengely mozgatása a váltó- és j elzőállító készülékről történik, a (12) és (13) húzódrótok segélyével, amelyek a (14) csigák által a karos jelző (7) oszlopa mentén fölfelé, a (15) csigák által pedig a (4) keret alsó részén lévő (16) csigákra vezettetnek, innen pedig az előtéttengelyen ülő kettős (17, 18) csigákra futnak föl. A húzódrótok közül az egyik, pl. a (12), a kettős csiga egyik, pl. (17) hornyára fölül fut rá, míg a mjásik, azaz a (13) drót, a másik, (18) horonyra alul fut föl, mindkét húzódrót vége pedig a kettős csigához hozzá van erősítve. Ezáltal elérjük, hogy a (12) drót meghúzása által a kettős csiga s vele együtt a (9) előtéttengely is a 2. ábrában látható (19) nyíl irányában, míg a (13) drót meghúzásakor azzal ellentétes irányban fordul el úgy, hogy a (12) drót meghúzásakor a kontaktussin a 2. ábrában rajzolt függőleges, «tilos» állásából a (20) nyíl irányár ban elforogva, vízszintes* «szabad» állásába kerül, míg fordítva, a (13) drót meghúzása által a vízszintes, «szabad» állásából a függélyes «tilos» állásba jut. Hogy ez utóbbi esetben a kontaktussin végállása határolva legyen, a (21) ütközőt alkalmazzuk. A kontaktussin elforgatásánál a súly nyomatékának kiküszöbölése céljából a (3) tengelyen, a kontaktussinnel ellenkező oldalon, a (22) ellensúlyokat alkalmazzuk. A kontaktussin mozgatása igen egyszerű módon kapcsolatba hozható a karos jelző mozgatásával. E célra a (3) tengelyen a kettős (23, 24) csiga ülj melyhez a (25) éis (26) húzódrótok végei vannak hozzáerősítve. Az egyik pl. a (25) húzódrót a kettős csiga egyik hornyára fölül, a másik, HiZSiZ 3i (26) drót a másik horonyra alul fut föl, s a (27) csigák által vezettetve, az egyik, pl. a (25) drót a (28) csigán át a karois jelző (29) mozgató emeltyűjének (30) végéhez, míg a másik, (26) drót a (31) csigán átfutva, a (29) emeltyű (32) végéhez csatlakozik. Ily piódon a kontaktussin «szabad», ill. «tilos»-ra állítása által egyidejűleg a karos jelző is «szabad», ill. «tilos» jelzésekre állíttatik be, tehát a kontaktussin és a karos jelző mozgatása közt teljes időbeli egybevágást biztosítunk. A mozdonyon alkalmazott kibillenő kontaktus az ábrázolt kiviteli alaknál egy, a mozdonyvezetőfülke fölött elrendezett (33) kengyelből áll, mely legfölül a (34) görgővel van ellátva és a mozdonyvezetőfülke (35) tetőzete alatt elhúzódó és a (36) csapágyakban forgathatóan ágyazott (37) tengelyre van erősítve. Ha az (1) kontaktus-