48820. lajstromszámú szabadalom • Vasúti jelző és megállítókészülék

amelyek közül az (I) jelzésű, főleg kétvá­gányú, (II) jelzésű pédig főleg egyvágányú vasutak számára alkalmas; a 2. ábra oldalnézete az 1. ábrában (I)-gyel jelzett kiviteli alaknak a vonat menetirá­nyában tekintve; a 3. ábra az (I) jelzésű kiviteli alak fölül­nézete; a 4. ábra nagyobb léptékben rajzolt hossz­metszet a 2. ábra A—B vonala szerint, míg az 5. ábra alaprajzi metszet a 4. ábraC—D vonala szerint, végül a 6. ábra a mozdonyon lévő kontaktust középállásában tartó rűgószerkezetet tün­teti föl, főleg a (II) jelzésű kiviteli alak­hoz alkalmas kivitelben. Az ábrázolt kiviteli alakoknál a kontak­tussin a pályatest fölött, annak középvo­nalában van elrendezve és kapcsolatban van hozva a szokásos karos jelzővel. Az (I) jelzésű kiviteli alaknál az (1) kon­taktussin, mely az 1—3. ábrákban «tilos» állásában van föltüntetve, egy középső víz­szintes részből és mindkét vége felé lejtő­sen fölfelé emelkedő (2) részekből áll és a (3) tengelyhez van erősítve, mely a (4) ke­rethez erősített (5) csapágyakban van for­gathatólag ágyazva. A (4) keret a (6) tartó­szerkezet segélyével a karos jelző (7) osz­lopára van erősítve, oly magasságban, hogy a kontaktussin úgy «szabad», mint «tilos» állásában teljesen az űrszelvény fölött ma­radjon. A kontaktusain mozgatása a (3) tengely fölött a (8) csapágyakban forgathatóan ágyazott (9) előtéttengelyről történik, az ez utóbbin ülő (10) fogaskerék és a (3) tengelyen ülő, a (10) fogaskerékkel kap­csolódó (11) f ogazott ív segélyével. Az elő­téttengely mozgatása a váltó- és j elzőállító készülékről történik, a (12) és (13) húzó­drótok segélyével, amelyek a (14) csigák által a karos jelző (7) oszlopa mentén föl­felé, a (15) csigák által pedig a (4) keret alsó részén lévő (16) csigákra vezettetnek, innen pedig az előtéttengelyen ülő kettős (17, 18) csigákra futnak föl. A húzódrótok közül az egyik, pl. a (12), a kettős csiga egyik, pl. (17) hornyára fölül fut rá, míg a mjásik, azaz a (13) drót, a másik, (18) horonyra alul fut föl, mindkét húzódrót vége pedig a kettős csigához hozzá van erősítve. Ezáltal elérjük, hogy a (12) drót meghúzása által a kettős csiga s vele együtt a (9) előtéttengely is a 2. ábrában látható (19) nyíl irányában, míg a (13) drót meghúzásakor azzal ellentétes irányban for­dul el úgy, hogy a (12) drót meghúzásakor a kontaktussin a 2. ábrában rajzolt függő­leges, «tilos» állásából a (20) nyíl irányár ban elforogva, vízszintes* «szabad» állásába kerül, míg fordítva, a (13) drót meghú­zása által a vízszintes, «szabad» állásából a függélyes «tilos» állásba jut. Hogy ez utóbbi esetben a kontaktussin végállása ha­tárolva legyen, a (21) ütközőt alkalmaz­zuk. A kontaktussin elforgatásánál a súly nyomatékának kiküszöbölése céljából a (3) tengelyen, a kontaktussinnel ellenkező ol­dalon, a (22) ellensúlyokat alkalmazzuk. A kontaktussin mozgatása igen egyszerű módon kapcsolatba hozható a karos jelző mozgatásával. E célra a (3) tengelyen a kettős (23, 24) csiga ülj melyhez a (25) éis (26) húzódrótok végei vannak hozzáerő­sítve. Az egyik pl. a (25) húzódrót a ket­tős csiga egyik hornyára fölül, a másik, HiZSiZ 3i (26) drót a másik horonyra alul fut föl, s a (27) csigák által vezettetve, az egyik, pl. a (25) drót a (28) csigán át a karois jelző (29) mozgató emeltyűjének (30) végéhez, míg a másik, (26) drót a (31) csigán átfutva, a (29) emeltyű (32) végé­hez csatlakozik. Ily piódon a kontaktussin «szabad», ill. «tilos»-ra állítása által egy­idejűleg a karos jelző is «szabad», ill. «tilos» jelzésekre állíttatik be, tehát a kontaktus­sin és a karos jelző mozgatása közt teljes időbeli egybevágást biztosítunk. A mozdonyon alkalmazott kibillenő kon­taktus az ábrázolt kiviteli alaknál egy, a mozdonyvezetőfülke fölött elrendezett (33) kengyelből áll, mely legfölül a (34) görgő­vel van ellátva és a mozdonyvezetőfülke (35) tetőzete alatt elhúzódó és a (36) csap­ágyakban forgathatóan ágyazott (37) ten­gelyre van erősítve. Ha az (1) kontaktus-

Next

/
Thumbnails
Contents