48776. lajstromszámú szabadalom • Láncfonalőr, melynél az őrplatinák leesésüknél ide-oda mozgó fogasrudak akasztandók meg

Az őrsín ismert módon két (b) és (c) fogassínből áll, melyeket egymástól ismert módon az (a) sín tart a kellő távolságban úgy, hogy a közöttük lévő közben a (d) fogassín mozoghat ide-oda. A (d) fogasrúd mozgását a szövőszék valamely mozgó része, pld. a vetőfej idézheti elő, a találmány szempontjából az, hogy a szövőszék mely része mozgatja a sínt, ép oly lényegtelen, mint az, hogy a (b) és (c) sínek állanak-e és a (d) sín mozog-e, vagy viszont, a (d) sín áll-e és a (b) és (c) sinek mozognak-e. A rajzon ábrázolt foganatosítási alaknál a mozgó (d) sín alsó élével a (b) és (c) sín között alkalmazott (a) köztartó sín fölső élén nyugszik. Az (e) őrplatinának (f) hosszanti hasítéka van, mely alúl nyitott vagy zárt lehet. Ebbe az (f) hasítékba nyúlnak bele a (b, e, d) sinek agy, hogy a platinák (g, gl) szárai a síneket vezetik. A platinák eme berendezése magában ismeretes. Találmányunk szerint pld. a mozgó (d) sín (h) fogainak osztása kisebb mint a (b, c) sínek (i) fogaié. A találmány szempontjából elégséges, ha a (b, c) sinek fogosztása a (d) sín fogosztásának mintegy kétszerese. A (h) fogak alacsonyabbak, mint az (i) fogak. Ez meggátolja, hogy a középső fogassín különösen akkor, mikor a platina középen esik le, fölgörbüljön. Ha valamely platina leesik, azt a mozgó fognak a fix sín legközelebbi fogától való távolságával egyenlő úton mozog előre, úgy hogy a platina oldalirányú eltolódása következtében a láncfonalak között a fonalszakadást jelző hézag keletkezik. Ennek dacára megtörténhetik az, hogy valamely platina közvetlenül a mozgó és fix fogassín egy-két foga közé esik. Hogy fonálszakadás helyét ekkor is biztosan felismerhetővé ^evő köz keletkezzék, a találmány szerint a mozgatható vagy fix fogassín fogainak munkaéle alá van metszve. A munkaélek, pld. a (b, c) fogassinek (i) fogai mankaéleinek ferde helyzete azt idézi elő, hogy a (d) sín vagy rúd fogai által az (i) fogak munkaéleire szorított, leesett platina ferde helyzetbe jut, minek következtében a 2. ábra szerint a láncfonalak között a fonálszakadás helyét föltüntető hézag keletkezik. Az (i) fogak munkafelületeinek ferde elrendezése ezenkívül még azért is előnyös, mert az elszakadt fonálnak esetleg a fogak munkafelületei közé jutott részét a fogassinek munkafölületei össze nem morzsolhatják, amennyiben az (i) fogak munkafölületeinek ferde állása következtében a (b, c, d) sinek együttműködő fogai között köz keletkezik, melybe a leszakadt (k) láncfonál szabadon befekszik. A leírt láncfonálőrt nem kell közvetlenül a fonalak kereszteződése helyén alkalmazni, lehet azt a keresztező sinek előtt vagy mögött is elrendezni, mely most jelzett elrendezésnek az is előnye, hogy a szállópor képződése csökken. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Láncfonálőr, melynél az őrplatinák leesésüknél ide-oda mozgó fogasrudat akasztanak meg, azáltal jellemezve, hogy a mozgó és fix fogasrudaknak, melyek fogai közé a leeső őrplatinák bele kerülnek, fogosztása különböző. 2. Az 1. alatt védett láncfonálőr foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az egyik fogasrúd vagy sín fogainak munkafölületei alá vannak metszve, hogy a fogak közé került platinák ferde állásba jussanak és az esetleg a fogak közé jutott láncfonalak fölvételére a fogassinek együttműködő fogai között közök keletkezzenek. (1 rajzlap melléklettel.) MULA8 ?JÜMAM*b NVOMOAJ* AfM