48759. lajstromszámú szabadalom • Gép kamatoknak vagy más, az idő, kamatláb és tőke közti viszonyhoz hasonló függésben álló tényezők szorzatainak kiszámítására

8 -összes (41) peckeket tolja ki; ha az első megakasztó sülyed, a (47) toldat a második megakasztóba ütődik és így eggyel kevesebb pecek tolódik ki; az első és második megakasztó sülyedésénél, a (47) toldat a harmadik megakasztóba ütődik, tehát kettővel kevesebb pecek tolódik ki é. i. t. A (41) peckek tehát a (38) nyelvek fokainak és a (49) keret valamint a megakasztok közreműködésével mindig úgy állítandók be, amint az a (38) nyelvek fokai által képviselt számnak a számolókészülékre való átvitele céljából szükséges; a megtörtént átvitel után a tőkeegység kamatjának a tőkével való megszorzását úgy eszközöljük, mint a közönséges számolókészülékeknél, mire ez utóbbin a teljes kamat leolvasható és abból csak a kellő számú tizedes vágandó el, melyeknek számát a készülék szintén jelzi, mivel a tizedesek száma a már említett módon a megakasztóknak egy külön sora által egy külön tárcsára vitetik át. A számolókészüléknek működtetése akként történik, hogy előbb annak forgattyúját a szorzási művelethez szükséges forgási iránnyal ellenkező irányban addig forgatjuk, amíg a készüléknek ütköző mechanizmusa azt megengedi. Ezen visszafelé forgatás után, mely alatt a peckes tárcsáknak megfelelő számú peckei kitolódnak, a készüléket a szorzás elvégzése céljából előre forgatjuk, amikor is egy a készülék tengelyére ékelt excenter a (45) köpenyrészt a megakasztókkal együtt annyira leszorítja, hogy a peckes tárcsáknak (47) toldata a megakasztok fölött szabadon elhaladhat. A (45) köpenyrészt mely ezen alsó helyzetében egy rúgós reteszszerkezet segélyével rögzíttetik, a szorzás elvégzése után szabaddá tesszük úgy, hogy az eredeti vagyis fölső helyzetébe csappan vissza. A 8. ábra szerint a napokat a mutató (22) szalag a (38) nyelvek sorához képest bizonyos darabbal el van tolva, mivel föltételezzük, hogy a számolókészüléknek mellső (52) szélét toljuk a számítás alapját képező napig és így a (22) szalagnak oly darabbal kell a (38) nyelvek soraihoz képest előretoltán állani, mint amennyi a gép (52) vége é3 az (50) kar függélyes középvonala közötti távolság. A 10—12. terjedő ábrákban a találmány tárgyát képező gépnek oly foganatosítási alakja van leírva, melynél az ugyanazon kamatláb kamatainak megfelelő (38) nyelvek egy sokoldalú hasáb alakjával biró (03) dobnak ugyanazon oldallapján egyetlen sorban egymás mellett vannak elrendezve. A dobnak minden egyes oldallapján tehát annyi (38) nyelv sorakozik egymás mellé, mint amennyi az előzőkben leírt foganatosítási alaknál mind a hat rúdon egyszerre van a szemlélő felé fordítva, míg a dobnak minden egyes oldallapja más-más kamatlábaknak megfelelő nyelveket hord. Az ekként fölszerelt dob az (54) tengellyel forgatható, mely a kamatlábakat jelző (56) beosztáson (10. ábra) mozgó (55) mutatót hordja úgy, hogy a dob pontosan a különböző kamatlábaknak megfelelő helyzetekbe hozható és ezekben az (57) fogaskerékbe becsappanó (58) rúgós pecek segélyével rögzíthető. A napokat jelző (22) szalagegyetlen darabból áll, melyen az összes hónapok és ezek napjai egy sorban követik egymást és melynek a gép fölső lemezével párhuzamosan futó darabja mentén a (39) számolókészülék eltolható és a különböző helyzetekben egy, a fogazott (59) vezetékkel (12. ábra) együttműködő (60) rúgós pecek segélyével rögzíthető. Egyébként az elrendezés és a működésmód ugyanolyan, mint a 7—9. ábrák nyomán leírt foganatosítási alaknál. A 13. ábrákban a (39) számolókészüléknek és a (38) nyelveknek oly módosítása van föltüntetve, mely a gép mindegyik foganatosítási alakjánál alkalmazható és melynek rendeltetése a következő: Váltók és egyéb értékek leszámítolásánál a kamatot tudvalevőleg előre szokás levenni és a félnek csak azon összeget fizetik, mely a kamatnak a tőkéből való levonás után fönnmarad. így ha pld. (ismét bizonyos tőkeegységről beszélve) a tőke 1 fillér és a kamat 0,1939 fillér akkor csak 1—0.1939=0.8061 fillér lesz a félnek kifizetve. Hogy már most ezen kivonást is a