48759. lajstromszámú szabadalom • Gép kamatoknak vagy más, az idő, kamatláb és tőke közti viszonyhoz hasonló függésben álló tényezők szorzatainak kiszámítására

rendszernek a szóbanforgó kamatlábnak megfelelő részét a szemlélő felé fordítani és a másik táblázatrendszernek azon rovatát, mely a kamatozás kezdő napjának sorszámát mutatja, a kamattáblázat első rovata mellé állítani, mire a kamattáblázatnak azon rovatában, mely a kamatozás utolsó napjával korrespondeál, a tőkeegység (pl. 1 fillér) után a beállított kamatláb mellett az egész időző járó kamat leolvasható úgy, hogy az egész tőkének kamata egy egyszerű szorzással (a tőke és tőkeegység közti hányadosnak a leolvasott kamattal való megszorzása útján) megállapítható. Mint már említettük, a találmány tárgyát képező gépnek egyik speciális foganatosítási alakjánál még az imént említett szorzás is elmarad. Ezen célból a kamatokat mutató táblázatrendszerben a különböző kamatokat nem számjegyek, hanem térbeli alakzatok (megfelelően kivágott nyelvek) képviselik melyek egy számoló készülékre hatva ez utóbbira a tőkeegysóg után járó kamatot szorzandóként átviszik úgy, hogy az egész kamat a számoló készüléknek működtetése után ez utóbbin közvetlenül leolvasható. Tekintettel a találmánynak ezen különleges foganatosítási alakjára, a jelen leírás keretében minden oly kifejezésbe mely tőkeegység kamatjának mennyiségére vonatkozik, nemcsak az ezt jelző számjegyek, hanem az imént említett 'térbei alakzatok (nyelvek) is beleértendők. A mellékelt rajzban a találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van föl tüntetve. Az 1. ábra a gépnek fölülnézete; a 2. ábra ugyanilv fölülnézet a födél eltá volítása után; a 3. és 4. ábrák a gépnek hossz- és harántmetszetei ; az 5. ábra végnézet; a 6. ábra részletrajz; a 7. ábra a gép egy máBik foganatosítási alakjának vázlatos fölülnézete; a 8. és 9. ábrák ugyanennek nagyobb léptékű, egymásra merőleges metszeteit tüntetik föl; a 10. ábra a gépnek egy másik foganatotosítási alakját láttatja elülnézetben a szekr rényfal egy részénék eltávolítása után; a 11. ábra ugyanennek vázlatos hosszmetszete ; a 12. ábra fölülnézete; a 13. ábra a gépnek oly foganatosítási alakját tünteti föl, mely nemcsak a kamatot, hanem egyszersmind a kamat és a tőke közti differenciát is megadja. Az 1—6. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál, melynél hat hónap van a kamatozás maximális idejeként fölvéve, a gépszekrények (1) és (2) falai között (2. ábra) nyolc (3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10) rúd van forgathatóan ágyazva, melyek a (2) falból kinyúló vegükön a (11) fogaskerekeket hordják. Ez utóbbiak a (2) fal mentén ide-oda tolható (12) fogas rúddal kapcsolódnak úgy, hogy ez utóbbinak eltolásánál az összes (3, 4, 5 10) rudak ugyanoly szöggel elfordulnak. E rudak közül a két szélső (3, 10) rúd a számítás alapjául fölvett kamatlábnak jelzésére szolgál, míg a közbenső (4, 5, 6, 7, 8, 9) rudak a tőkeegység után járó kamatok táblázatrendszereinek hordására szolgálnak. Ezen célból a (3, 4, 5, 6, 7, 8, 9) és (10) rudak alatt ezekkel korrospendeáló (III, IV, V, VI, VII, VIII, IX) és (X) rudak (4. ábra) vannak elrendezve, és úgy ez utóbbi, mint az előbbi rudak hosszuknak bizonyos darabján négyoldalú hasábként vannak kiképezve. A szélső (3, 10, ill. (III, X) rudaknál ezen hasábalakú rész, mely a rudak közepén van kiképezve és csak csekély magassággal bír, egy-egy végtelen (13) hevedernek vezetésére szolgál, mely több, egymással csúklósan összekapcsolt lamellából van alkotva, melyek mindegyikének szélessége megegyezik a hasábalakú rúdrész oldallapjainak szélességével. Ez oldallapokból a (l4) peckek (2. ábra) nyúlnak ki, melyek a (13) heveder lamelláinak lyukaival kapcsolódnak úgy, hogy a (3, 10) rudaknak a (12) fogas rúd segélyével eszközölt elforgatásánál a (13) hevedernek mindig más és más lamellái jutnak a szemlélő felé fordított helyzetbe.