48752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés agyagtégláknak szárazon való sajtolására

Megjelent li>10. évi május hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 48752. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés agyagtégláknak szárazon való sajtolására. SCHULTE-STEINBERG HUGÓ TÉGLAGYÁRTULAJDONOS DÜRENBEN. A bejelentés napja 1909 julius hó 30-ika. Elsőbbsége 1908 augusztus hó 22-ike. A nyers anyag nedvesítését és ezáltal az egyes forraadarabok égetését megelőző előzetes szárítás elkerülését célzó ismeretes eljárás, melynél az agyagtéglákat szárazon sajtolják, azon hátránnyal bír, hogy a téglák kellő alakíthatóságának és az egyes anyagrészek összefüggésének biztosítására szükséges legkisebb víztartalom maga is már nagyobb, mint a sajtolásra közvetlenül következő égetés szempontjából megengedhető legnagyobb nedvességtartalom. Jelen találmány tárgya oly eljárás agyagtégláknak szárazon való sajtolására, melynél az agyagban foglalt nedvességet hevítés által gőzalakban visszamaradó azon lehető legcsekélyebb mennyiségére szorítjuk, hogy az alakítandó anyag még sajtolásnak alávethető legyen és a formadarabokat közvetlenül az égetési térbe lehessen vinni. A massza belsejében nagyobb mennyiségben lévő víz ugyanis nem szerepel sem kenőanyag gyanánt a részecskéknek sajtolás közben való kölcsönös eltolódásánál, sem pedig kötőanyag gyanánt a formadarab számára, sőt az égető térben való következő szárítás szempontjából különösen káros. Azáltal, hogy a hevítés folytán ezen vizet elpárologtatjuk éB az egyes anyagrészek fölületére hozzuk, az alakítandó masszában csak annyi vizet hagyunk hátra, amennyi a részek csúszási ellenállásának csökkentésére és szükséges összetapadás biztosítására szükséges. A meleg massza sajtolásánál azután ezen gőzalakú maradék részben ismét az egyes részecskéket körülvevő vízzé sűrűsödik úgy, hogy az alakítás könnyen megy végbe. Ha a formadarabot még melegen hozzuk a kemencébe, akkor ezen eljárás szerint a tulajdonképeni égetés előtt a nedvességnek csak egész csekély maradékát kell kiűzni. Az anyagrészek pórusainak gőzzel való kitöltése azon további előnnyel jár, hogy ezáltal a levegő eltávolíttatik. Ismeretes, hogy az alakítandó massza, levegőtartalma a szárazon való sajtolásnál a formadarabokban repedéseknek utólagos képződését vonja maga után, mert a sajtolás közben sűrített levegő utólag kiterjed. Minthogy a masszában lévő vízből gőz fejlesztetik, ez a levegőt kiűzi és az általa elfoglalt teret kitölti. A sajtóban való sűrűsödésnél azonban a gőz ismét lecsapódik és kiterjedési képességétől megfosztatik. Az újból való elgőzölgés csak utólag az égetőtérben, minden zavaró hatás nélkül fokoza-