48742. lajstromszámú szabadalom • Önműködő adagoló készülék tüzelések számára

A föltüntetett kiviteli alaknál ezen su­gárirányú fal a (8) töltő nyíláshoz viszo­nyítva elállítható és ennek a (8) nyílástól való távolsága szabja meg a hozzávezetendő tüzelőanyag mennyiségét. A (7) dob állandóan körülforog és válta­kozva meghatározott mennyiségű tűelőanya­got vesz a garatnyílásnál magába, hogy azután tartalmát az (1) hullócsövön át a (2) elosztóra ürítse. Azon idő alatt, míg a mérődob (8) nyílása a lefolyócső nyílásával összeesik, a garatnyílást a tömör dobfal légmentesen elzárja úgy, hogy a tüzelőtérbe nem áramolhatik be fölösleges és így káros levegő. A tüzelőanyagnak a (2) elosztóra való hul­lása folytán az legyezőszerüen szétszórva a tüzelőtérbe dobatik, azonban csekély sza­bálytalanságoktól eltekintve, mindig egy és ugyanazon rostélyhelyre esnék, pedig taka­rékos tűzelőanyagkihasználás és füstmen­tes tüzelés szempontjából az egész rostély­fölületen való egyenletes eloszlás volna szükséges. Kicsiny és rövid rostélyfölületeknél ezen körülmény csekély jelentőséggel bír, de nagy rostélyfölületeknél gondoskodni kell arról, hogy a rostélyfölületnek a tűzhídhoz közel eső részei is rendszeresen tüzelő­anyaggal láttassanak el. Ez jelen találmánynál akkép éretik el> hogy a tüzelőanyag váltakozva különböző nagyságú és irányú sebességgel dobatik az elosztóra, minek következtében különböző erővel és röpképességgel dobatik be a tüz­előtérbe. Ezen célból az (1) hullócső fölső része egy (10) fal által két egymás után következő (15) és (16) rekeszre osztatik mint 3. ábrán látható. A (10) válaszfal alsó szélénél az (1) hulló csőnek a tüzelés felé fordított részén helyi zsákszerű (11) kibővüléssel bír, melybe a (10) falnak (12) nyúlványa beleér. A (10) fal fölső végéhez egy (13) vezetőcsappantyú csatlakozik, mely a hullócsőnek fölső nyílá­sához képest olykép állítható el, hogy a tüzelőanyagot fölváltva a hullócsőnek egyik, agy másik (15 ill. 16) rekeszébe juttatja Ha a csappantyú a teljes vonallal jelzett helyzetét foglalja el, úgy a tüzelőanyag a (16) rekeszén át a hullócső egész magassá­gán keresztül a (2) ütközőfölűletre esik és nagyobb ívben a rostélyfölület hátsóbb vé­szére széjjelosztatik; ha azután a (13) csap­pantyú a pontozottan föltüntetett helyzetbe hozatik, úgy a tüzelőanyag a (15) rekesz­ben hull alá, a (12) nyelv által a (11) kibő­vülésbe szoríttat]k és ennek (17) fenékrészén át az (1) hullócső alsórészébe jut, honnan csökkent erővel ütközik a (2) ütközőtől ü­letbe, amelyről a tűzelőajtóhoz közelebb fekvő rostélyfölületekre dobatik. Ha a csappantyúnak ezen váltakozó át­állítása egyenletesen történik, úgy világos, hogy a rostély állandóan egyenlő magas­ságban boríttatik be a tüzelőanyaggal. A hullócső 8. ábra szerinti három vagy több rekeszü is lehet, amikor is a rekesz­nyílások két (vagy több) közös átállítható (13 és 13a) csappantyúval záratnak el úgy, hogy a tüzelőanyag egymásután a külön­böző (15, 16) és (16a) rekeszeken és ezek­nek különböző magasságban elrendezett (11, 12, 17 és 11a, 12a, 17a) kitérítőkészü­lékein át különböző esési sebességgel érke­zik a (2) szóró fölületre. A (9) fal elállítása által módot nyertünk bedobandó tüzelőanyag mennyiségének sza­bályozására; ezenkívül még oly berende­zésre van szükség, mellyel azon időközö­ket lehessen beállítani, melyeken belül a tüzelőanyag reádobása megismételtessék. Erre szolgál a 6. és 7. ábrákon föltüntetett időmérőkészülék. Ez áll egy (18) hajtótárcsából, mely tet­szésszerinti erőforrással állandó forgásban tartatik és magával ragadja a (.19) hajtó­kereket, mely a (20) kerékbe kapaszkodik bele; utóbbi kerék egy kétkarú (21) emelő egyik végébe van forgathatóan ágyazva, mely kétkerú emelőnek lengési tengelye a (19) hajtókészülék (22) forgási csapjával egyező tengelyirányban fekszik, (illetve ezen (22) csap körül van lengethetően elrendezve).. A (19) hajtókészülékkel együtt egy máso­dik (23) hajtótárcsa is körülforog, mely egy tetszésszerinti, de legcélszerűbben egy (24,.

Next

/
Thumbnails
Contents