48719. lajstromszámú szabadalom • Hullámvonalú prizmatikus bordákkal ellátott üveglap

mennyi (e, c) fénysugár (5. ábra) egymással párhuzamos és ezen fölső lapra merőlegesen esik. Legyes a (b) ezen hengerfölület egyik alkotója, a (d) az (a—a) vonal érintője az (a) pontban, akkor ezen két vonal a hengerfölület egyik érintő síkját határozza meg, az (a—b) és (a—c) vonalak pedig a megfelelő normálsíkot. A (c, c) sugarak egy síkban fekszenek, a hengerfölületre merőlegesek, tehát eltérés nélkül hatolnak be és egy síkban maradnak. Tegyük föl, hogy a keresett alsó lapnak a fénysugarak síkjával való metszete (b—e) egyenes vonal legyen és ae=ab. Tegyük föl továbbá, hogy ezen alsó fölületnek a (b—e) egyenesen átmenő érintő síkja az üveglapot az (e—f) egyenesben metszi, mely az (a—d) egyenessel párhuzamos. Ekkor az (ad—ae), (ad=ab), (be—bg) síkok hasábot alkotnak, melynek merőleges metszete az (abe) háromszög és melyből a (c, c) sugarak bg—be síkon totális reflexiót szenvedve az (ad—ae) síkra vagyis az üveglap síkjára merőlegesen fognak kilépni. Ha tehát a normális metszetekben az (ae) vonalhosszt (ab)-vel vesszük egyenlőnek az összekötő (be) egyenesek oly fölületet adnak, melyről a prizma fölső lapjára merőlegesen eső fénysugarak az üveglap síkjára merőlegesen fognak visszaverődni. A (be) alkotók által képezett fölület az üveglemezt az (e—e) vonalban metszi. Ily módon a prizmatikus bordák fölső és alsó fölülete tökéletesen meg van határozva. A hullámok (h) tetőpontjaiban a prizma normális keresztmetszete egyenoldalú háromszög és a borda élszöge 60°. Minden más metszet egyenszárú háromszög, melynek csúcsszöge 60°-nál nagyobb. így minden (c, c) fénysugár teljes reflexiót fog szenvedni. A hullámok tetőpontjain az (a—a) elipszisek görbületi sugara nagyobb az (e—e) vonal görbületi sugaránál. Ha két ilyen szomszédos vonal inflexióit összeillesztjük, akkor ezen vonalak egymást áthatják. Ha tehát a bordákat közvetlenül egymásmellé helyezzük, akkor a bordák fölső lapjainak egy része elesik, ami nem is jár hátránynyal, mert a mint a 6. ábrán látható ezen fölületrészre úgy sem jut fénysugár. Célszerűbb azonban a bordákat egymástól bizonyos távolságban elrendezni, amint az az 1—4. ábrákon látható. Az üveglap hátlapja lehet sima (2. ábra) vagy pedig hullámos (k) a 7. ábrán hengerfölület, melynek alkotói merőlegesek a bordák hullámvonalainak tetöponti érintőire. Ezen fölület a fényt a helyiségbe szétszórja. Ezenkívül a prizmatikus bordák és a hullámos hengerfölület az üveglap ugyanazon oldalán is egyesíthetők. Az eddigiekben föltételeztük, hogy a 60 fokú hajlásszöggel érkező fénysugarak fogandók föl és terelendők el. Természetes, hogy a bordák más szög alatt beeső fénysugarak terelésére is szerkeszthetők, csak a fölfogó és törőfölületeket kell a fönti elv alapján kiképezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Prizmatikus bordákkal ellátott üveglap, azáltal jellemezve, hogy a bordák hullámvonalban vannak elrendezve és a prizmalapok oJyképen kiképezve, hogy az egyik lapra merőlegesen beeső fénysugarak, a második lapról az üveglap síkjára merőlegesen veretnek vissza. 2. Az 1. igénypontban védett üveglapnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a prizmatikus bordák egymástól bizonyos távolságban vannak elrendezve. 3. Az 1. és 2. igénypontokban védett üveglapnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az üveg hátlapja hullámos hengerfölület, melynek alkotója a mellső lapon lévő prizmatikus bordák tetőponti érintőibe merőleges egyenes. 1 rajzlap melléklettel.) •>AUAS RÉ8ZVÉNV1ÁR8A8Á0 NYOMDÁJA SUOAPEMt-