48711. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás tetszés szerinti jeladásra közös vezetékeken

kon megy keresztül. Minthogy a riasztók polarizált riasztók egyoldalúan tartott horgonyokkal és akképen vannak a vezetékkel összekötve, hogy a (wl) riasztó csak negatív, a (w2) riasztó pedig csak pozitív áramokra szólal meg, ennélfogva a (w2) riasztót a rajta keresztülmenő negativáram nem befolyásolja. Az előfizetővezetéken fekvő negy riasztó közül tehát csak a (wl) riasztó szólal meg. Valamely kívánt előfizető fölhívása céljából tehát két választást végzünk: először két egy párrá összekapcsolt előfizetőállomás reléit választjuk ki és ezáltal a megfelelő riasztó áramköröket zárjuk. Ezzel kiválasztottuk azon előfizetőpárt, amelynek egyike a kívánt előfizetőállomás. Ezután a kiválasztott előfizetőpár riasztói közül azt a riasztót szólaltatjuk meg, amely a használt áram polaritására vagy irányára van berendezve. Ezáltal a kiválasztott előfizetőpár kívánt előfizetőállomását fölhívjuk. Az utóbb említett folyamatok gyakorlatilag természetesen csaknem egyidejűleg mennek végbe. Ha a hivatalhoz a (s2) előfizetőállomás számára jut fölhívás, úgy ott az (s) dugasz bevezetése után a (t2) kulcsot átfektetjük és ezáltal az előbbi esettel azonos frekvenciával biró, de pozitív polaritású hívóáramot kapcsolunk az előfizetővezetékhez. Ennek következtében az előbbi esethez hasonlóan csak az (rl) és (r2) relék jönnek működésbe, de most a hívóáram nem a (wl) riasztót, hanem a pozitiv polaritású áramokra beállított (w2) riasztót befolyásolja. Ha a (S3) előfizetőállomás hivandó föl, úgy a hivatalban a (t3) kulcsot fektetjük és ezzel a (p50) készülékből jövő, (50) periódussal biró és negatív polaritású hívóáramot kapcsolunk az előfizetővezetékhez. Erre az áramra csak az (r3) és (r4) relék, nem pedig az (rl) és (r2) relék jönnek működésbe. Minthogy azonban, mint említettük a hívóáram negatív polaritással bír, a (w3) és (w4) riasztók közül csak a negatív irányú áramokra működő (w3) riasztó szólal meg és megfordítva, csak a (w4) riasztó fog megszólalni, ha az (s4) előfizetőállomás fölhívása végett a (t4) kulcsot fektetjük át és ezáltal (50) periódussal biró ós pozitiv polaritású hívóáramot küldünk a vezetékbe. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási példánál a találmány elektromosan hangolt berendezésen, amely magában véve ismeretes, van bemutatva. A különféle előfizetőállomások (rl—r4) reléi itt közönséges relék, de ezen relék mindegyikének induktanciája és a relékhez tartozó (cl—c4) kondenzátorok kapacitása úgy van megszabva, hogy a hídágak, amelyekben a relék fekszenek, egymáshoz haügolva vannak és valamely híd reléje csak bizonyos frekvenciával biró áramra működik. A 2. ábra szerinti foganatosítási példánál az (Sl) és (S2) előfizetőáilomások (rl) és (r2) reléinek induktanciája a (cl) és (c2) kondenzátorok kapacitásához akképen van kiegyenlítve, hogy a relék csak (16) periódussal biró hívóáramra működnek. Hasonló módon az (83) és (84) előfizetőállomások hídágai akképen vannak hangolva, hogy az ezekben fekvő (r3) és (r4) relék csakis (50) periódussal biró hívóáramra működnek. Az elektromos hangolás módszereit fölösleges ismertetnünk, miután ezek magukban véve ismeretesek. Lényeges csak az, hogy a találmány úgy mechanikai, mint elektromos úton hangolt, illetve kevert rendszereknél is alkalmazható. A leírásban a híváshoz használt áram lüktetőáramnak van elnevezve, amely a másodperces periódusokban megállapított frekvenciával bir. A «lüktető» fogalom itt az általában szokásos értelemben veendő és olyan áramot jelent, amelynél valamely hullám pillanatnyi értékeinek közép értéke az egész periódus alatt más mint (0), ellentétben a váltakozóáramhoz, amelynél ez a középérték (0). Az ilyen lüktetőáram természetesen nemcsak olyan hívógéppel állítható elő, amilyen a rajzon van föltüntetve, [ahol a periódus egyrésze alatt áramleadás nem megy végbe], hanem előállítható az más módon is, pl. akképen hogy egyenáram felé váltakozóáramot fektetünk, pl. azáltal, hogy váltakozóáramú gépet teleppel sorozatosan kapcsolunk.