48710. lajstromszámú szabadalom • Berendezés falak vakolására ill. előállításukra

— 3 -nyomóközeg révén közvetlenül működteti a diafragmát. Ha már most a (15) diafragma jobboldali szélső helyzetét elérte, vagyis az összes habarcsot a (18) vezetékbe nyomta, akkor a (29) fogas-kerék tovább forgása folytán a (31) és (22) csövek egymással való összeköttetése megszakad és a (22) cső, (32) csőág és (26) furat révén a (15) diafragma baloldali teréből a nagy nyomású levegő a szabadba tódul. A (21) rúgó a (15) diafragmát a baloldali szélső helyzetbe vissza húzza, de e közben a (29) fogaskerék a (30) fogaskerék a (20) tengely révén elforgatja a (19) szelepet, mely ennek következtében a (17) vezetéket nyitja, míg a (18) vezetéket zárja úgy, hogy a habarcs a (10) habarcsteknőből a (15) diafragma elékerül, mire az ismertetett munkafolyamat ismétlődik. A 3. és 5. ábrában föltüntetetett szivattyú előnye abban áll, hogy a nagy nyomás nem mint koncentrált erő hat a diafragmára, hanem mint egyenletesen elosztott terhelés, minek folytán a szivattyú működése igen biztos és éllettartama rendkívül nagy. Figyelemmel kell lennünk azonban azon körülményre is, hogy a nagy nyomású levegőt kellő alacsony hőmérsékletre le kell hűteni, nehogy az a diafragma anyagát megtámadja vagy pedig a habarcs a nagy nyomású levegő magas hőmérséklete folytán káros befolyást szenvedjen. Természetes, hogy a sűrített levegő helyett más folyékony, gőz- vagy gázalakú hajtó közeget használhatunk. A habarcs szállítására szolgáló szivattyú egy másik foganatosítási alakja az 5. és 6. ábrában van föltüntetve. A (33) födéllel elzárt (34) tokban a rugalmas, fémből való (35) szelence van elrendezve, amelybe a habarcs a (10) habarcsteknőből a (36) és (37) nyílásokon át ömlik. A (37) nyilás elzárására a körgyűrű alakú (38) szelep szolgál, amely a szelence szemben fekvő oldalával összekötött (39) szeleporsón ül; ugyanezen szeleporsóra van ékelve a (40) tányérszelep, mely a (41) csőbe nyíló (42) nyílás elzárására szolgál. A (43) cső a (34) tok belsejét a nagy nyomású légtartállyal köti össze. Ezen szivattyú működési módja a következő : A (10) habarcsteknőből a habarcs a (36) (37) nyílásokon keresztül a (35) szelence belsejébe jut. Ha már most a (43) csövön keresztül nagy nyomású levegőt vezetünk a (34) tokba, akkor ez a (35) szelencét összenyomja úgy, hogy a (38) szelep először elzárja a (37) nyílást, de a (38) szelep ezen mozgása folytán egyidejűleg nyílik a (40) szelep úgy, hogy a habarcs a (35) szelencéből a (42) nyíláson át a (41) csőbenyomható, mely vagy a (8) tömlővel közvetlenül vagy a habarcstartállyal van összekötve. Ha ezután a (35) szelencére ható túlnyomást megszüntetjük, akkor a szelence ismét eredeti alakját veszi föl; a (38) szelep nyílik és ezzel egyidejűleg záródik a (40) szelep. Az eközben kifejtett szívó hatás foljtán a szelence újból megtelik habarcscsal és az ismertetett munkafolyamat újból ismétlődik. Azon körülmény folytán, hogy a (38) és (40) szelep ugyanazon (39) orsóra van ékelve, elérjük azt, hogy ezen két szelep egymást működésében támogatja vagyis az egyiknek nyitása elősegíti a másik zárását és viszont. Ezen szivattyú hajtására szintén tetszőleges rugalmas hajtóközeg használható. Az ismertetett szivattyúk helyett dugattyús szivattyút is használhatunk a habarcs szállítására. Ilyen szivattyú egyik foganatosítási alakja példaképen a 7. és 8. ábrában van mindig föltüntetve. Ezen szivattyúnál főképen azon körülményre kellett figyelemmel lennünk, hogy a henger belső falát a dugattyú mozgásai folytán a habarcs nagy mértékben koptatja, illetve a henger belső falát és a dugattyú kerületét a habarcs annyira lecsiszolja, hogy a szivattyú működése bizonytalanná válik. Ennek elkerülése végett a dugattyú súrlódó kerületét megfelelő lágy anyaggal vesszük körül, melyet tömszelence alakjában kiképezett hüvely segélyével után ál-